Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VI kötet. (Budapest, 1912)

Sommás élj. 1. §. — 5. m) p. 9 A 40 kor. meg nem haladó biztosítási dij megfizetésére irányuló keresetek az 1877: XXII. törvényczikkben szabályozott községi bíráskodás hatáskörébe tartoznak. (Curia 1895 márczius 29-én 60. sz. a. hozott teljes ülési határozata. Az 1893: XVIII. t.-cz. 2. §-a szerint a sommás eljárás alá és a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt kereskedelmi ügyletből eredő kereset, ha az 40 kor. értéket meg nem haladó követelés érvényesítésére irányul, nem a sommás eljárásra és a kir. járásbíróságok hatáskörébe, hanem ass 1877: XXII. t.-ez. által szabályozott községi bíráskodás alá tartozik oly esetben is, amikor az ügylet, melyből a kereseti követelés származik, az alperesre nézve kereskedelmi ügyletet képez. (Curia 1896 február 1-én 64. sz. a. hozott teljes ülési határozata. A szövetkezetek részéről kizárólag biztosítási dij követelése iránt indított kereset a sommás eljárás alá tartozik. (Curia 1896 május 15-én H. 24. sz. a.) A szövetkezet által perelt biztosítási dij 1000 koronán alul a sommás bíróság elé tartozik akkor is, ha a kereset tagdíj fizetésére irányul. (Curia 1898 november 22-én 960. sz. a.) Ha a kereseti követelés alapját nem a felek közt fennállott alkalmi egyesülési viszony, hanem a köztük az alkalmi egyesülésnek pár napi fennállása után megtörtént összeszámolás képezi, az ügy elbírálása a járásbíróság hatáskörébe tartozik. (Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1901 január 31-én E. 13. sz. a.) A S. E. 1. §. 5. 1) pontjának perbeli alkalmazására nézve az a körülmény nem bír befolyással, hogy az idézett 1) pontban emiitett jog bekebelezéssel volt-e biztosítva avagy nem. Az nem tesz különbséget, hogy az átengedést nem a perbeli felp., hanem esetleg telekkönyvi jogelőde tette, mert a telekkönyvi tulajdon megszerzésével az uj tulajdonosra átszáll minden a korábbi telekkönyvi tulajdonost megilletett jog és így a visszakövetelés iránti jog is; a felebbezési bíróság tehát nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy a fenforgó ügyet a S. E. 1. §. 5. 1) pontja alá esőnek minősítette és azt ekként bírálta meg. (Curia 1906 február 7. I. G. 461/905. sz.) Szerződés nem teljesítése miatt a szerződés megszűnésének megállapítása és kártérítés iránti perben a bíróság hatásköre a keresetbe