Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VI kötet. (Budapest, 1912)

Sommás elj. 1. §. 5. 1) D. 7 C: A felperes a keresetet arra alapította, hogy a kereseti ház s telek a felperes anyjának telekkönyvi tulajdona volt és hogy a felperes anyja özvegységre jutása után az alpereshez ment férjhez, aki a felperes anyjának házában ezzel együtt mint házastárs lakott, de a felperes anyja 1908. február 7-én elhalván, minthogy ezt a házat a felperes elhalt anyja után kizáró tulajdonként örökölte s a per folyama alatt a tulajdonjog javára telekkönyvileg be is kebeleztetett és minthogy a feleség elhaltával a házasság és ezzel a házassági viszonyra alapult együttlakási jogcim az alperesre nézve megszűnt, követeli a felperes a S. E. 1. §-a 5. 1) pontja alapján az alperestől a kereseti ingatlan visszabocsájtását A S. E. 1. §-a 5. 1) pontjában emiitett keresetnek előfeltétele az, hogy a felperes vagy jogelődje és az alperes közt olyan megállapodáson alapuló jogviszony jött legyen létre, amelynél fogva valamely ingatlan bérleti, vagy haszonbérleti jogviszonyon kivül határozott időtartamra, felmondásra, vagy visszavonásig bocsáttatott át használatlanul és a használati időtartam lejárt vagy felmondás, vagy visszavonás által jogilag megszűnt; azonban a felperes anyjának az alperessel való házastársi viszonya és a felpe res anyjának házában együttélési viszonya egymagában nem hozott létre az idézett S. E. 1. §-a 5. 1) pontja alá eső olyan megállapodásszerű jogviszonyt, amelynél fogva a felperes, anyja a ház használatát férjének akár határozott időtartamra, akár felmondásra, akár visszavonásig bocsátotta volna át és ezt a jogviszonyt a használati időtartam lejárata vagy felmondása, vagy visszavonása által megszüntethette volna, és igy a felperes anyjának ilyen megszüntetési joga az által, hogy a felperes anyja elhalt és a ház tulajdonjogát a felperes örökölte, a felperesre át sem háramolhatott, mert a bírói gyakorlat szerint a feleségnek az a különben is tisztán személyes és át nem örökithető joga, hogy a házasság tartama alatt a feleség külön vagyonát képező házban az együttlakást a férj eltávolitása által megszüntethesse és ezzel a férjtől a használati jogot megvonhassa, csak abban az esetben áll elő, ha a házastársak közt a házassági bontó per folyamatban van és a házassági biróság a házastársak együttlakása iránti kötelezettségét ideiglenesen megszüntette, de egyébként, hogy ez az eset a felperes anyjának elhalta idejében és a felperes örökösödési jogának megnyiítakor fennforgott volna, erre nézve tényállás megállapítva nincs is. Minthogy ekként a felperes a keresetet nem olyan^ jogviszonyra alapítván, amelynél fogva a S. E. 1. §. 5. 1) pontjára alapított keresetnek helye volna, a per eldöntésére nézve közömbös az, hogy az alperesnek a házban való lakásra van-e valamely dologi jogra visszavezethető jogcíme, amely kérdés a peres felek közt különben is folyamatban levő per keretébe tartozik.