Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

1881. LIX. t.-cz. 4. §. 51 ségeket, valamint az eljárási költségeket is megtéríteni; 77. §-ában pedig az eme törvény szerint elintézendő ügyeket, amennyiben a törvény eltérő intézkedést nem tartalmaz, az 1884. évi XVII. törvényczikk VII. fejezetében megállapított iparhatóságok hatáskörébe utalja. Az 1891. évi XIV. tör vény czikk 26. §-ában emiitett kihágási ügyre nézve eltérő intézkedést nem tartalmaz, ily eltérő intézkedés az 1898. évi XXI. törvényczikkben sem foglaltatik, amennyiben az ennek a törvényczikknek 13. §-ában felsorolt esetek közt, amelyeknek végérvényes eldöntését ez a törvényszakasz a közigazgatási birósághoz utalja, a fent jelzett kihágás elő nem fordul. De hogy az 1898. évi XXI. törvényczikk 13. §-ának rendelkezése az 1891. évi XIV. törvényczikk 26. §-ában emiitett kihágásra ki nem terjed: az az 1898. évi XXI. törvényczikk végrehajtása tárgyában 1902. évi 35.000 B. M. szám alatt kibocsátott, törvényen alapuló szabályrendeletből is nyilvánvaló, mert mig az idézett szabályrendelet 49. §. 3. pontjának negyedik bekezdése szerint a kórháznak abban az esetben, ha a betegről az derül ki, hogy kórházba jutása előtt valamely — az 1891. évi XIV. törvényczikk rendelkezése alá eső iparosnál, kereskedőnél, ipari vagy gyári vállalatnál egyhuzamban nyolcz napnál hosszabb ideig alkalmazásban állott, de munkaadója őt segélypénztárnál bejelenteni elmulasztotta s ezért nem tagja ilyen pénztárnak, az ápolási költségnek az 1891. évi XIV. törvényczikk 26. §-a alapján a mulasztó munkaadó terhére való megállapítása és ettől való behajtása végett az illetékes iparhatósághoz kell fordulnia, addig a szabályrendelet 49. §. 3. pontjának ötödik bekezdésében akként rendelkezik, hogy a pénztári vagy társláda-tag után felmerült kórházi költség behajtására vonatkozó vitás esetek eldöntése az ott megnevezett közigazgatási hatóságok s utolsó fokon — panasz folytán — a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik. Az előadottaknál fogva ki kellett mondani, hogy az eldöntendő vitás kérdés az 1884. évi XVII. törvényczikk 166. §-ában megállapított iparhatósághoz s ekként harmadfokon a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez tartozik, aki ebben a kérdésben végérvényesen határoz. Mezei munkások bére iránti kereset közigazgatási útra való (Budapesti ítélőtábla 1890 iDilrczius 19-én 32.169/1889. sz. a.) Ha a kereset lényegileg nem szolgálati viszonyból származó, előre bizonyos összegben megállapított szolgabér megfizetésére, hanem a más részére teljesített munkálatok értékének megtérítésére van irányozva, ugy az a biróság elé tartozik. (Curia 1891 szeptember 16-án 3074. szám alatt). 4*