Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

42 1881. LIX. t.-cz. 4. §. mázva, nyilván ipari, illetőleg kerskedelmi alkalmazottnak tekintendő, az a körülmény pedig, hogy fontosabb teendőkkel volt megbizva és ennek megfelelően magasabb fizetéssel és mellékjárandósággal birt, a felmondási időre befolyást gyakorol ugyan, de szolgálati viszonyának természetét nem változtatja meg; következéskép az ebből a viszonyból felmerült követelés megbirálása az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-ához és 166. §-ának a) pontjához képest a járási főszolgabirónak, mint elsőfokú iparhatóságnak hatáskörébe tartozik. (1902 június 25-én 1902. évi 17.941. I. M. sz. a.) Hentesipar gyakorlására nem képesített egyén által a hentesüzlet vezetésére alkalmazott járandóságának megfizetése iránt indított ügyben első sorban az iparhatóságnak kell eljárnia. A kir. minisztérium: K. Alajos, jászárokszállási lakos Gy. József acsádi lakos ellen a gyöngyösi járás főszolgabirájánál 1901 évi július hó 9-én azt a panaszt adta elő, hogy őt Gy. József 1901. évi április hó 28-án, mint hentesüzlet-vezetőt 60 korona havi fizetés és teljes ellátás mellett felfogadta, július hó 7-én azonban felmondás nélkül elbocsátotta; kérte ennélfogva Gy. Józsefnek a felmondási időre járó fizetés fejében 28 koronában és teljes ellátás fejében 14 koronában marasztalását. Hatásköri összeütközés esete merülvén fel, a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani; mert el is tekintve attól, hogy alperes az iparhatóságtól a hentesipar gyakorlására ipar-igazolványt kért és azt képesitett üzletvezető állandó alkalmazásától feltételezetten 3559/1901. szám alatt el is nyerte, az előadott tényállás szerint felperest a hentesipart gyakorló alperes ipara körébe tartozó munkának végzésére fogadta fel, közöttük tehát mint iparos és segéd között nyilvánvalóan ipari munkaviszony forog fenn és arra, mint a kir. járásbíróság helyesen kifejtette, az ipari munka minőségének kisebb vagy nagyobb fontosságának befolyása nincsen; az iparos és segédje közt ebből a viszonyból származó vitás kérdéseket pedig az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-ának rendelkezése szerint az elsőfokú iparhatóságnak kell első sorban eldöntenie. (1902 május 30-án 1902. évi 15.862. I M.) Évi fizetés és napidíj mellett alkalmazott „utazó pénzbeszedő" járandóságai iránt indított ügyben az eljárás első sorban az iparhatóság elé tartozik. A kir. minisztérium: Mind a két fél megegyezett abban, hogy a panaszos alkalmazása az 1899. évi deczember hó 2-án kelt A) alatt becsatolt okirat alapján történt. Ennek az okiratnak, amelyet H. Adolf a maga személyében K. Árminhoz intézett levél alak-