Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

472. §. 67 133. Az első évi biztosítási dij kifizetésétől lévén feltételezve a biztosítás hatályba lépte, ennek a díjnak kifizetése nélkül a biztosítás akkor lép hatályba, ha ez a dij bepereltetett, mely per egy állítólag létrejött, de nem bizonyított perenkivüli egyezség folytán megszüntettetek. Bpesti T.: A G) a. csatolt, 1904 aug. 30-án kelt levélből és az NB) alatt csatolt kötvénynek abbeli tartalmából, hogy abban az első évi dij fizetése el van ismerve, az következik, hogy az NB) alatti kötvény csak az első évi dij kifizetése ellenében állott a biztositott rendelkezésére. Abból pedig, hogy a G) alatti levél kelte után a jelen perbeli alperes az első évi dij iránt pert inditott, nem következik, hogy a, biztosítási szerződés a dij fizetése nélkül hatályba lépett. Eszerint alaptalan felperesnek az az álláspontja, hogy a G) a. levélben foglalt nyilatkozat vagy az első évi dij iránti per megindítása felperesnek a biztositott összeg iránti követelési jogát megállapítaná. Alperes a jelen perben azzal is védekezett, hogy a dij fizetése iránti korábbi perben az ő nevében fellépett dr. G. Gy. ügyvéd nem volt az ö meghatalmazottja, továbbá, hogy ez az ügyvéd csak oly feltétel mellett kötött egyezséget a biztosítottal, hogy a biztositott néhány napon belül váltót adjon a perelt dij összegről. Az utóbbi kérdésben dr. G. Gy. mint tanú az alperes előadását megerősítette. Az a körülmény, hogy a kötvény az egyezség megkötése után nem adatott át a biztosítottnak, szintén arra mutat, hogy nem jött létre oly értelmű egyezség a biztositott és alperes között, melynek értelmében a biztosítás a díjfizetés hitelezése mellett feltétlenül hatályba lépett, mert ily egyezség létrejöttének rendszerint avval kell járnia, hogy a biztosítási kötvény a biztosítottnak kiadatik. Minthogy pedig a biztositott nem adta át a váltót s így a biztosítási szerződés a dr. G.-val kötött egyezség értelmében akkor sem lépett hatályba, ha dr. G. az egyezség megkötésére fel volt jogosítva, ennélfogva a kereseti követelés akkor sem volna alapos, ha dr. G. Gy.-nak az egyezség kötésére vonatkozó meghatalmazotti jogköre megállapittatnék. C: A C. a másodbiróság Ítéletét megfelelő indokolása alapján és azért hagyta helyben, mert a biztosítási ajánlat sem tartalmazván oly kikötést, amelyből a biztosítás kezdetének naptár szerinti meghatározására következtetni lehetne, a biztosítási szerződésnek az ajánlatban is foglalt azzal az érvényesen kikötött feltételével szemben, hogy a biztosítás csak ugy lép hatályba, ha az első évi dij a biztositott részéről kifizettetett, a jelen esetben a biztosítási szerződés hatályba lépettnek azért sem tekinthető, mert a felperes oly irányban bizonyítékot egyáltalában nem nyújtott, hogy az első évi biztosítási díjtartozás oly módon rendeztetett, amely a díjfizetéssel egyenlő hatályúnak volna tekinthető. (C. 1909 nov. 24. 522/909.) 5*