Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)
14 Kereskedelmi jog. sza" irányában kötelezett díjrészletek további befizetésével jogosan hagyhatott fel s azoknak felperes társulat részére leendő lefizetésére nem kötelezhető. (Curia 1886 május 4. 223. sz. Azonos 1885 deczember 3. 547. sz.) 21. A biztositás csak vagyoni hátrány megtéritésére irányulhat, nyerészkedésre nem. Ezért érvénytelen a vagyonilag nem érdekelt harmadik személy javára kötött kárbiztositás. Bpesti T.: A Kt.-nek a kárbiztositási ügylet fogalmát meghatározó intézkedéséből kitűnik, hogy a biztosítottat az esemény, melyre a biztositás irányul, kell hogy vagyonilag érdekelje, a kárbiztositási ügylet tehát azon torv. által felállított előfeltétel alatt jöhet csak érvényesen létre, hogy az esemény a biztosítottat vagyonilag érdekelje; miből ismét okszerüleg következik, hogy a biztositás oly harmadik személy érdekében, ki az esemény által vagyonilag érdekelve nincs, érvényesen nem köthető. Hogy a Kt. idézett §-ának ez a helyes értelmezése, kitűnik a Kt. 466. §-ából is, mely szerint azon esetben, ha a biztosítási ügylet egy harmadik személy érdekében ennek megnevezése nélkül köttetik, a szerződésben világosan kiteendő, hogy biztosítottnak a lehető kár által érdekelt kötvénybirtokos tekintendő, még az esetben is tehát, ha a biztosított a szerződésben megnevezve nincs, hanem az előmutatóra szól, biztosítottnak csak az esemény által vagyonilag érdekelt kötvénybirtokos tekintetik. De ezen értelmezés mellett szól azon körülmény is, hogy a Kt. 463. §-a értelmében a biztosítási ügylet csak vagyoni hátrány megtéritésére, tehát nyerészkedésre soha sem irányulhat, már pedig azon esetben, ha valakinek tulajdona egy harmadik, vagyonilag nem érdekelt személy javára érvényesen biztositható lenne, a biztositás tisztán nyerészkedésre irányulna, minek megengedhetősége ugy a kárbiztositás czéljával, mint a kárbiztositási ügyletnek a Kt. 463. §-ában meghatározott fogalmával ellenkeznék. Az előadottakból kitűnik, hogy habár az 1875: XXXVII. t.-cz. egyenesen nem intézkedik is arról, hogy oly kárbiztositási ügylet, mely által a biztositás az esemény által vagyonilag nem érdekelt harmadik személy javára köttetik, érvénytelen, mégis ezt a Kt. 463. §-ából okszerüleg következtetni kell. (1882 máj. 3. 5252. sz.) 22. Téves felp.-nek az az érvelése, hogy alp. a kereseti összegtet megfizetni azért tartozik, mert a szövetkezeti alapszabályok 20. §-a értelmében alp. köteles lett volna az első év lejárta előtt egy hónappal az igazgatóságnak ajánlott levélben bejelenteni, hogy tovább biztositva lenni nem akar, ezt pedig be nem jelentette, téves az az érvelése azért, mert biztosítási ügyletről lévén szó, ennek elbírálásánál a Kt.-nek a
