Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

148 Kereskedelmi törvény. ben ismerhető el, amelyekben a többszörös biztosítás megengedve nincs; de ott, ahol a törvény a többszörös biztosítást megengedi, mint a közönséges élet- és balesetbiztosításnál, a biztosítási szerződés e nemének természetével ellenkeznék a biztosító ezen jogának elismerése, következéskép a törvény 506. §-a alapján a 483. §. intézkedése a biztosítási szerződéseknek erre a nemeire ki nem terjed. A jelen esetben a K. T. 498., §-ának intézkedésével életDízíositásnak tekintendő biztosítási szerződésről lévén szó, a felperest ily jogutódlás meg nem illeti s ugyanő ezen az alapon kereshetőséggel nem bir. Mindazáltal a felperestől nem vonható el a keresettel való felléphetés joga, mert azt részére a keresetben előadott tényekből az a jogszabály biztosítja, hogy kártérítési igényt mindenki érvényesíthet, kinek kára másnak jogellenes cselekményével okoztatott. Azonban az alperes a kereseti tényállásból csak az 1874. évi XVIII. t.-cz. alapján vonható felelősségre és csak az e törvény 2. §-ában tüzetesen felsorolt kártételek terhelhetik, ellenben más kártételre az idézett törvényben meghatározott felelősségéből kifolyóan nem kötelezhető, de az idézett törvény 2. §-ában felsorolt ezek a kártételek csak az elhalt hozzátartozóit és pedig személyes viszonyaik alapján csak saját személyükben illethetik, következéskép az a kártétel, amelyet a felperes a jelen perben érvényesít, az alperes elleni egyedül jogalapot képező törvényes felelősségéből kifolyóan nem is érvényesíthető, nem pedig annál kevésbbé, mert a biztosítási összeggel az alperest terhelhető kártérítés nem kevesbedik, következéskép az alperesnek a felperes hátrányára való gazdagodásáról sem lehet szó. (C. 1908 október 29-én 1618. sz.) A biztosító a biztosított jogán csak a biztosított valóságos kárának megtérítését igényelheti. C. 4010/904. sz., V. ö. 4530/900. 322. A gyógykezelés czimén kért kártérítésbe nem számitható be azon összeg, a melyet a sérült részleges és múlékony munkaképtelensége fejében a biztosító társulattól kapott. — Ha a sérült a biztosítási öszszeget a biztositótól felvette s ennél nagyobb kártérítést nem igényel, ugy a kártokozó ellen nincs joga fellépni, mert a kárkövetelési jog a keresk. törv. 483. §-a értelmében a törvénynél fogva a biztositóra szállott. A megállapított 3000 K gyógykezelési költség egészben alperest terheli, mert a biztosító társaságtól felvett összeg felperesnek nem gyógyítási költségek fejében fizettetett, hanem részileges és múlékony munkaképtelensége fejében. Felperes munkaképtelensége tekintetében lévén csak biztosítva, a más czimen felvett összeg tehát alperes javára be nem számitható. A munkaképtelenség s az ezzel, a mennyiben kártérítési alapul szolgálhatna, egy tekintet alá eső testi épségben való hiány fejében felszámított 2000 K-ra vonatkozólag azonban a kereset az 1875: XXXVII.