Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

480—481. §. 131 hozzájárulást feltétlenül megtagadta volna, az alperes biztosító társaság, akit e részben a bizonyítás terhelt, mi elfogadható bizo­nyítékot sem nyújtott, minthogy a 2. •/. alatti jegyzőkönyvre ve­zetett záradék felperessel szemben egymagában a hozzájárulás feltétlen megtagadása tekintetében bizonyítékot nem képezhet, stb. (1900 október 2. 483/900. sz.) 280. A kötvényben foglalt biztositási feltételekben foglalt szakbi­zottsági eljárás iránti kikötés a biztosítottat nem kötele ?i abban az eset­ben, ha nem bizonyittatik, hogy a kötvény a biztosítottnak kézbesitte­tett, vagy ha ez a kikötés az ajánlatban nem foglaltatik. Törvényszék: Vitatta alperes, hogy felperesnek tűzkár czi­mén 260 koronával többet fizetni nem tartozik, mert az általános biztositási feltételek 11. §-a szerint, ha a biztosított a biztosító tár­saság megbízottjának kárbecsüjében meg nem nyugszik, a kár magánúton alakítandó szakbizottság által állapítandó meg ós ha a biztosított a kár megállapításának ezt a módját el nem fogadja, az esetben a biztosító társaság kiküldöttjének a becslése képezi a kár­térítési összeg alapját; már pedig felperes a 4. •/. alatt csatolt jegyzőkönyv tanúsága szerint alperes kárbecslője becslését el nem fogadta, sem pedig a szakbizottsági eljárásnak magát alá nem ve­tette, a kártérítés alapját tehát szerinte a kárbecslő által megál­lapított 200 korona képezi. Alperesnek ezt az érvelését figyelembe venni nem lehetett, mert a biztositási feltételeket magában foglaló biztositási szerződést felperes, hogy kézhez vette volna, alperes nem bizonyította és mert az eredetben beszerzett biztosítási aján­laton a kér megállapításának módja kitüntetve nincs és így az al­peres által vitatott kármegállapitási módozat felperest nem kö­telezi. Curia: A másodbiróság ítélete az elsőbiróság ítéletéből át­vett indokokból helybenhagyatik. (1903 október 29-én. 1456/ 1902. sz. a.) 281. Kárbiztositás esetén, ha a felek magukat a kárnak megálla­pítása tekintetében általuk választott szakértők határozatának aláve­tették, az ilyen bíróságon kivüli szakértői vélemény a kereskedelmi tör­vény 481. §-nál fogva irányadó és kizárja a birói szemle igénybevételét, ha csak nem igazoltatik, hogy a szakértők akár jobb tudomásuk ellenére, akár tévedésből, akár helytelen eljárás alapján beesülték fel a kárt. (Curia 1905 január 17. 67/1904. sz. a.) Hasonló C. 207/900., 1177/902., 300/84. 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom