Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

480—481. §. 129 275. A tüzkárbiztosiiás esetében a szakbecsü nem fogadható el bizonyíték gyanánt, ha a szakbecsünél eljárt két szakbecsüs a megválasztott elnök személyére nézve más-más egyént értettek, habár utóbb mind a két különböző egyén mint elnök a becslést felülvizsgálta. (Curia 1906 október 17. 1056/905.) 276. A K. T. 481. §-a értelmében a kárnak szakbizottság utján leendő megállapitása tekintetében létrejött megállapodás csak akkor kötelező, ha a felek egyidejűleg jelentik ki ehhez való hozzájárulásukat. Ha tehát a biztositó társaság megbízottja az erre vonatkozó okiratot kiállítása idejében alá nem irta, a társaság utólagos hozzájárulása a megállapodást szabályossá nem teszi. ítélőtábla: Alperes elleniratában azt vitatta, hogy az 5. sz. a. csatolt jegyzőkönyvek tanúsága szerint alperes felek között az a megállapodás jött létre, hogy felpereseknek a kérdéses malomépület és berendezésében szenvedett káruk mindkét felet kötelező módon szakbizottság utján lesz megállapítandó; az 5. a. jegyzőkönyv azonban, mely a szakbizottsági eljárás kölcsönösen kötelező megállapítását volna hivatva bizonyítani, éppen az alperes társaság e czélra kirendelt, név szerint meg sem nevezett megbizottja által aláirva nincs, ennek hiányában pedig épen az nem tekinthető bizonyítottnak, hogy ehhez az elhatározáshoz maga alperes is minden fentartás nélkül hozzájárult volna. Curia: Helyesen mellőztetett alperesnek a szakbizottsági eljárásra alapított kifogása stb. (1900. évi május 18. 258/1900. sz.) 277. A felek által kölcsönös egyetértéssel megállapított becslési mód mindkét félre egyaránt akkor is kötelező, ha az nem a biztosítási feltételekben foglaltatik. Curia: A másodbiróság Ítélete felhívott indokainál fogva hegyben hagy atik és még azért, mert Ruff Ferencz és Tusla Tivadar tanuk vallomásával a kir. Curia bebizonyitottnak látja azt, hogy a Ladányi Lajos kárbecslő által foganatosított becsű után peres felek abban állapodtak meg kölcsönösen, miként a máktermésben állítólag okozott jégkár megbecslésére Tusla Tivadar küldessék ki ujabban becsüsként és annak becsüjében a felek megnyugosznak; minthogy pedig Tusla Tivadar a máktermésben kárt nem talált: ennélfogva a felperesek által utólagosan foganatosított bírói becsű figyelembe nem jöhetvén, az alperes ellen a kártérítési kötelezettség megállapítható nem volt. (1903 május 26. 1088/902.) Uj Döntvénytár.