Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

118 Kereskedelmi jog. 240. A K. T. 478. §-a értelmében, ha az áruk nem teljes összérté­kük, hanem csak egy része erejéig voltak biztosítva, a biztositott ese­mény bekövetkezte esetében a biztositott csupán aránylagos kártérítést igényelhet. Az egész ékszerüzlet biztosíttatván betörés ellen, az ékszerüzletben levő, habár foglalat nélküli drágakövek is biztosítottaknak tekintendők. Törvényszék: Alperes azt vitatta, hogy felperes ékszerüzleté­ben a felperes által kiállított 2. alatti okirat tartalma szerint a be­törés alkalmával 10.909 frt 05 kr. értékű ékszer volt, s minthogy ez csak 6000 frtra volt biztosítva, 4909 frt 05 krra nézve felperes önbiztositóként jelentkezik s így a K. T. 478. §-a szerint arra való tekintettel, hogy nem az összes ékszerek, hanem azoknak csak egy része lopatott el a betörés folytán, a kárnak csak aránylagos ré­szét, vagyis(i(^090^t 5°^?.) 990 frt 3 krt tartozik fizetni. Bizonyitva lévén azonban, hogy felperes a betörés napjáig 10.909 frt 05 kr. értékű árut vásárolt s abból a betörés napjáig 3713 frt 55 kr. ér­tékűt adott el s igy a betöréskor csak 7195 frt 50 kr értékű áru volt az üzletben, — tekintve már most, hogy az ékszerek csupán 6000 frtra voltak biztosítva, s igy felperes 1195 forint 50 krra nézve önbiztositóként jelentkezik, tekintve, hogy felperes kára csak 1800 frtot tesz ki: kétségtelen, hogy alperes a K. T. 478. §-a sze­rint felperes kárát csak a biztosítási összeg arányában tartozik megfizetni, ami^7195 -)l515 frt 16 krt tesz ki, stb. Curia: A kir. ítélőtábla ítélete megváltoztatik s az elsőbiró­ság ítélete hagyatik helyben indokaiból s azért, mert felperes a viszonválaszhoz eredetben csatolt biztosítási ajánlat s az ennek alapján kiállított A) a. biztosítási kötvény sze­rint egész ékszerüzletét biztosította betörés ellen, ékszerüzlet áru­czikkei közé pedig drágakövek is tartoznak; az elsőbiróság tehát a drágaköveket is biztosítottaknak helyesen tekintette s azoknak maga a felperes által kiállított s a szakbizottsági eljárásnál alapul szolgált E) a. kárszámlában 1760 írttal kitüntetett értékét a többi áru értékéhez helyesen számította hozzá. (1900 febr. 8. 1270/1899. szám alatt.) 241. Az a körülmény, hogy a bizt. társulat nem az ajánlatnak meg­felelően, t. i. az egész termésre, hanem csupán % rész erejéig állította ki a kötvényt, a melyet a biztositott a társulatnak visszaküldött, a biztosí­tási szerződést még nem hatálytalanítja és ez a biztosítási ügylet mind­addig hatályban marad, míg a társaság a már felvett biztosítási díj visszafizetése mellett az ügyletet nem stornírozta, miből folyóan az ezen időpont előtt elégett termést a társulat kártalanítani tartozik. (1896. évi 516. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom