Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)
116 Kereskedelmi jog. felp.-nél, mint siófoki főügynökénél, tehát saját közegénél utalványozta, ez az utalvány pedig egymagában véve a közadós részére teljesített fizetésnek még nem tekinthető, hanem a fizetés joghatályával és a fizetés alól mentesítésének következményével csak akkor mentesiti, ha főügynöki közege az utalványozott összeget a jogosult közadósnak tényleg kifizette vagy vele erre az összegre nézve joghatályosan elszámolt; tekintve, hogy nem vitás a felek közt, hogy 1896 szeptember 5-én közadós felp.-nek siófoki irodájában a kárösszeg felvétele végett megjelent, tanuknak határozott vallomása szerint pedig bizonyitva van, hogy felp.-nek üzletvezetői közadóssal a. kérdéses kárösszegre nézve feltétlenül és véglegesen elszámoltak akként, hogy a közadós részére kiutalt 2616 frt kárösszeg felp.-nek járó biztosítási dij, hátralékos kamat és egy 1896 október 1-én esedékes 3500 frtos váltókövetelés résztörlesztésére fordíttatott, és hogy ezen elszámolás mindkét részről elfogadtatott és heiybenhagyatott; tekintve, hogy ezek szerint felp. közadóssal a peres kárösszeg tekintetében végérvényesen elszámolt és ez az elszámolás a tényleges fizetés joghatályával bir; mindezeknél fogva felp.-nek visszakövetelési igénye alp. csődtömeggel szemben megállapítandó volt. (1900. nov. 28. 487. sz.) 236. Bpesti T.: Az A) alatti biztosítási kötvényre záradékként rávezetett azon megjegyzésnél fogva, mely szerint arra való figyelemmel hogy a biztosított épület vételára még teljesen kifizetve nincs. G. K. előbbi tulajdonost a jelzálogos hitelező jogai illetik és ez netáni tüz esetében figyelembe veendő, G. K. hitelezői érdeke szintén biztosítottnak mutatkozván, annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a biztosi tási összegnek saját kezéhez leendő kifizetése követelhetésére felp.-nek (a biztosítottnak) joga van-e, a szerződésnek hivatkozott rendelkezése is méltatás tárgyává teendő, a felebbezési bíróság azonban a biztosítási szerződésnek ezt a rendelkezését nem tette méltatás tárgyává s nem derítette ki, hogy peres feleknek a fennebb hivatkozott záradéknak a biztosítási kötvénybe való felvételével mi volt a szándékuk, sem pedig abban a kérdésben, hogy G. K.-nak szóban levő hitelezői érdeke fennáll-e s ha nem áll fenn, ez mikor szűnt meg, a felekkel a pernek imént jelzett körülményeire nézve nem tárgyalt, s a tényállást ezeket illetőleg tisztába nem hozta, e nélkül pedig a felülvizsgálati bíróság nincsen abban a helyzetben, hogy a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás alapján megítélhesse, hogy mennyiben alapos alp.-nek az az ellenvetése, hogy ő a biztosítási összegnek, mint nem kizárólag és egészben a végrehajtást szenvedett U. H.-et illetőnek, a felp. ügygondnok kezéhez leendő kifizetésére nem, hanem csupán az az ellenvetése is, hogy az ártatlansági bizonyítvány bemutatásáig a biztosítási összegnek birói letétbe helyezésére sem volt köteles. (1901 márczius 14. II. G. 15. szám.)
