Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

114 Kereskedelmi jog. 227. A biztosított nem kötelezhető arra, hogy a biztosított tárgyat éjjel-nappal őriztesse, a termésnek külön őrrel való őriztetésének elmulasztása tehát nem állapit ja meg a biztosított vétkességét. (Curia 1891 május 19. 1180. szám.) 228. Az a körülmény, hogy biztosított töltött fegyverrel utazott, a biztosítottnak vétkességét meg nem állapítja. (Curia 1903 június 2. 1265/1902. sz.) 229. Azt a kárt, a mely a biztosítottnak a közönséges gondosság szabályainak szem előtt tartásával véghezvitt valamely cselekményéből származik, a biztosító köteles viselni. (Budapesti tábla 1902 június 12. II. G. 33. szám.) 230. Az a körülmény, hogy a tűzvész okozásában egyik társ bűnösnek mondatott, a társtulajdonosok jogaira néz\e oly kihatással van, hogy az a biztosító társulat a reájok eső kárösszeg fizetése alól is fel-menti. Curia: Ami azt a kérdést illeti, hogy az a körülmény, hogy R. L. a tűzvész okozásában bűnösnek mondatott ki, van-e a társtulajdonosok jogaira nézve oly kihatással, hogy az a biztosító társulatot a reájuk eső kárösszeg fizetése alól is felmenti, a jelen esetben ezt a kérdést igenlegesen kellett megoldani, mert itt nem forog fenn egymással concurráló különböző természetű érdekek biztosításának oly esete, amelyben az egyik biztosított vétkessége a többieknek külön biztosítási érdeken alapuló önálló igényeit nem érintheti, hanem a perbeli tényállás szerint éppen a leégett gőzmalom két tulajdonostárs részéről lévén biztosítva, a tüzeset alkalmával négy tulajdonostárs, és pedig Vé részben a szándékos gyújtogatás miatt elitélt R. L., % részben ennek veje, % részben annak sógora K. M. és V± részben ez utóbbi nejének közös tulajdona volt és a kir. törvényszék mint büntető bíróság C) alatti Ítélete indokaiban megállapított tényállás szerint az elitélt R. L. kezelése alatt állott, ily körülmények mellett pedig kétségtelen, hogy a közösségben levő 4 tulajdonostárs biztosítási érdeke teljesen azonos egységes érdek lévén, az egyik tulajdonostársnak a tüzeseteti előidéző bűnös cselekménye a többi tulajdonostársak igényeire is van kihatással, és mert tekintettel a tűzkár elleni, biztosítás gazdasági rendeltetésére és ily szerződések, rendszerinti tartalmára, annak alapul vétele mellett, hogy a biztosítási szerződés megkötésénél mindkét fél jóhiszeműen járt el, alaposan fel sem tehető, hogy a fentebbi körülmények mellett előállott tűzveszély koczkázata is a felek szerződési akarata szerint a szerződés tárgyát képezte volna.