Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

474—475. §. 105 biztosítási szerződés szerint születési idejét 1821. évi jan. 29-ére vállá be, holott a becsatolt keresztlevél szerint 1814. évi jan. 29., tehát több mint 7 évvel előbb született, mint ajánlatakor felvallá. Biztosított tehát a felvallás körül életkorára nézve oly valólanságot állított, mely a szerződést, tek., hogy az életkor igazi felvallása a biztosítási ügylet megkötésére a legfontosabb körülményt képezi, a biztosítási feltétel bekövetkezte után is, ugy a biztosítási feltételek illető szakaszai, mint a Kt. 506. §-a értelmében az életbiztosításokra nézve is mérvadó 474. és 475. §§-ok szerint érvénytelenné, s alp. biztosító-társulatot kötelezettsége tekintetében teljesen mentessé teszi. Felp.-nek azon állítása, hogy elhunyt neje születési idejének bevallása a biztosítási ajánlatkor nem helyesen és pontosan lett volna az ajánlatba felvéve, figyelembe nem vehető azért, mert ezen állítás valósága a felp. bizonyítékát képező biztosítási szerződés, valamint a Kt. 313. §-a szerint felp. ellenében teljes bizonyítékot képező biztosítási ajánlat által czáfolva lévén, ezen okmányok tartalmának ellenkezőjét felp. tartozott volna bizonyítani, mit nemcsak hogy meg nem kísérlett, de még csak nem is állította, hogy neje által születési idejeként a helyes kornak megfelelő bevallás eszközöltetett légyen, egyébként azonban a dolog természetéből is következik, hogy a születési év és nap csak az illető biztosított fél bemondása alapján irathatott a biztosítási ajánlatba. Nem jöhet figyelembe felp.-nek azon érvelése sem, hogy nejének valótlan állításáért nem ő, hanem neje lehet csak felelős, nem jöhet figyelembe azért, mert a kölcsönös biztosításoknál egymás bevallásáért mindkét fél felelős lévén, ha felp. elmulasztotta nejének bevallását ellenőrizni, ezen mulasztása kizárólag csak őt teiheli, s csak is ő rá, de nem alp. társulatra is, lehet hátrányos. (106/18S0. sz.) Hasonló C. 1364/99. 209. Biztosított ingók helyiségének helytelen megjelölése érvénytelenségi ok. C: A másodb. Ítélete hh. volt az elsőb. ítéletéből átvett indokokból és azért, mert a jelen peres esetben, midőn árukészlet biztosításáról van szó, a két szerződő fél akaratának nemcsak abban kellett találkozni, hogy az ügylet árukészlet biztosítására köttetett meg, hanem abban is, hogy ez az árukészlet egy tüzetesen megjelölt helyiségben legyen elhelyezve, a megkötött biztosítási ügylet tehát alp.-re nézve kötelező foganattal csak akkor bir, ha nemcsak felp. akarta a Fő-tér 4. sz. al. házban elhelyezve volt árukészletét biztosítani, hanem ha alp. is azt akarta. Csak ha mindkét körülményre nézve találkozott a szerződő felek akarata, bir a biztosítás foganattal. Ámde ilyen akarat találkozás a jelen esetben nem forog fenn, mert a felek akarata egyező volt ugyan arra nézve, hogy