Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

96 Kereskedelmi jog. 194/b. A betörés elleni biztosító vállalat által az ajánlattevőhöz intézett az a kérdés, hogy tud-e oly körülményeket, melyek a betörés veszélyét különösen fokozzák, csak a lopást elősegitő, esetleg megkönnyítő külső körülményekre vonatkozik és nem kötelezi a biztosítottat annak közlésére, hogy nála már megkíséreltek egy betöréses lopást. (C. 1910 szcpt. 27. 340/910. v. sz. IV. p. t.) 194/c. A vizelés körüli kellemetlenségek elhallgatása erre vonatkozó külön kérdés nélkül a közlési kötelesség megsértésének nem tekinthető. (0. 1910 ápr. 28. 220/910. v. sz. IV. p. t.) í94/d. A szifilisz jellegénél fogva ugy biztosítottnak, mint családjának jó hírnevét érintő körülmény lévén, az orvosra bizott oly titoknak tekintendő, melynek elárulása az orvosi titoktartás kötelességébe ütköznék. Ha tehát az erre nézve megkérdezett kezelő orvosok a biztosított betegségére nézve a vallomást megtagadják és más bizonyíték nincs, a közlési kötelesség megsértése okából a kereset el nem utasítható. (C. 1910 márcz. 21. 30/910. v. sz. IV. p. t.) 194/e. Idült és nagyfokú idegbetegség a biztosítás elvállalására befolyással bíró komoly betegség és ha a biztosított saját tapasztalatai és az orvosok közlései alapján arról tudomással bir, elhallgatásával a közlési kötelesség megsérti. (C. 1910 márcz. 16. 8/910. v. sz. IV. p. t.) 194/f. Az orvosi kezelés elhallgatása, ha az nem komoly betegség miatt vétetett igénybe, nem állapítja meg a közlési kötelezettség megsértését. (C. 1910. május 19. 255. sz.) 195. Ha az ajánlatban foglalt kérdések értelmezése tekintetében a biztosító társaságnak ügyletek szerzésével megbízott ügynöke a biztosítottat megtévesztette, az e megtévesztés folytáni valótlanul adott válaszért a biztosított nem felelős. (Curia 1905 május 30. 1607/1904. szám alatt.) Hasonló C. 1237/901., 919/907. 196. Oly esetben, mikor a biztositónak ügyletkötésre is feljogosított hivatalnoka által az ajánlatba irt felelet valótlanságát az ajánlattevő nem ismeri, a biztosító megbízottja pedig a fontosnak vélt körülményekről magának megyőződést szerezhetett, az ajánlattevő az aján-