Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 274. §. 53 1699. A kötbér arra az esetre köteleztetvén, ha a kötelezd í más szódavizgyártási üzletet akár saját személyében, akár mint társasági tag folytat, — a kötelezett abban az esetben, ha mint üzletvezető működött haszonbani részesedéssel, — a kötbért megfizetni tartozik; az a körülmény pedig, hogy a jogositott felperes azt a szódaviz-üzletet, melynek érdekében köttetett ki a kötbér, a szerződésszegés ideje alatt másra átruházta, a kötbérhez való követelési jogát el nem enyésztheti. Ka az az érdek, melynek biztosítására a kötbér köteleztetett, öt évre szólt, akkor a kötbérnek nemcsak az a része Ítélendő meg, mely addig az ideig járt le, ameddig a felperes a concurrentiától megóvni ezélzott üzletét át nem ruházta, hanem az egész kötbérösszeg. (C. 1899. febr. 7. 1278/1898. sz.) 1700. Valamely üzletnek az üzleti összeköttetésekkel együtt való átruházása nem tilthatja el az átruházót egész életére attól, hogy a régi üzletfelekkel üzletet köthessen. Bpesti T.: Az A) a]alti másolatban csatolt, valódiságra nézve nem kifogásolt okirat értelme az, hogy alp. az ő faügynökségi irodáját oly kép ruházza át felperesre és L.-re, hogy az irodával együtt az üzleti összeköttetések is átmenjenek reájuk. Ebből következik, hogy alp.-nek nem volt szabad az iroda átruházása után az összeköttetést azokkal fentartani, akik az ő faügynökségi irodájával korábban összeköttetésben állottak, mert ily eljárás vagy az összeköttetésnek rövid időn belül való felújítása kijátszás lett volna az üzleti összeköttetések átruházására vonatkozó szerződési határozmánynak. De nem következik ebből, hogy alp. egész életére el volt tiltva attól, hogy faügynökségi irodát nyisson és korábbi üzletfeleivel egész életén át üzleti összeköttetésbe bocsátkozzék és pedig annál is kevésbbé, mert a foglalkozás szabadságának megszoritása iránti szerződés még ha létrejött volna, sem volna jogilag érvényesnek elismerhető. Alp. ellenirati előadása, szerint ő az A) alatti szerződés létrejötte után a szerződésnek megfelelően átadta az irodát, megszüntette a saját faügynöki foglalkozását és egy részvénytársaság szolgálatába állott, ahonnan csak 1899. év végén, tehát 4 év múlva lépett ki. Evvel az előadással felperes meg sem kisérelte annak bizonyitását, hogy alperes 1899. év vége előtt a korábbi üzletfelekkel összeköttetésbe bocsátkozott volna. Az pedig, hogy alperes a szerződés kötése után 4 év múlva újból faügynökségi irodát nyitott és ekkor a korábbi üzletfelekkel is összeköttetésbe bocsátkozott, a szerződésnek fentebb adott értelmezéséből következőleg nem szerződésszegés. E szerint alaptalan felp.-nek az a kereseti kérelme, hogy alp. a korábbi üzlet körébe eső ügyletek kötésétől elessék. Az elsőbirósági Ítéletet ezekből az okokból helyben kellett hagyni. C: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. (1908. jan. 9. 608/907. sz.) V. ö.: 433/97. és 478/901. sz.