Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 270. §. 35 •r) ha a lemondás a készfizető kezessel szemben is világosan és határo­zottan kijelentetik, fenn nem áll. (C. mint felülv. tan. 1901. okt. 22. G. 349. sz.) 1652. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint az egye­temleges adóstárs akkor, amikor a hitelezőnek az egész követelést egymaga elégíti ki, csak a magára vállalt kötelezettségét teljesiti s igy neki az a kielégítés egymagában nem ad jogot arra, hogy egyetemleges adóstársaitól a maga javára megtérítést követel­hessen, hanem az egyetemleges adóstársak között fennálló kü­lönleges jogviszony ennek anyagi tartalmához képest szolgálhat ama megtérítési igény jogszerű alapjául. C: Ámde a fenn ismertetett tényállás szerint az illető köl­esönök felvételénél és elhasználásánál az volt a felperes és alpe­resek között egymással szemben a tényleges állapot, hogy egyi­kük sem járt el saját személyében, hanem az illető szövetkezet ne­vében és hogy a kölcsön sem egészen, sem részben nem az ő saját ezéljaikra, hanem az illető szövetkezet czéljaira fordíttatott; ha­bár tehát peres felek az illető hitelezővel szemben esetleg szemé­lyes és egyetemleges kötelezettségben voltak, egymással szemben jogilag nem adóstársak, hanem az illető szövetkezet együttes meg­hatalmazottjainak tekinthetők. Ilyen körülmények között kétségtelen, hogy felperes, ha az együttes meghatalmazásból kifolyóan a meghatalmazó részére felvett és felhasznált kölcsönt esetleg sajátjából elégítette ki, meg­térítést a meghatalmazótól, vagyis a szövetkezettől, esetleg ennek tagjaitól kÖA-etelhet; azonban ennek a meghatalmazott minőség­nél fogva és arra való tekintettel, hogy a fenn ismertetett tény­állás szerint az illető szövetkezetnek peres felek voltak az ügy­letkezelő igazgatói, előfeltétele az, hogy az illető szövetkezettel szemben a végelszámolás megtörténjék; mert csak az ilyen elszámolás szolgálhat alapul annak meg­állapítására, hogy a bevételek és kiadások számbavételével a szö­vetkezetnek, illetve tagjainak, vagy pedig a meghatalmazott­nak, illetve az üzletkezelő igazgatóknak van-e egymás ellen és mennyi követelése? és nieit ha a számadás közvetlen elkészítésére esetleg az al­peresek vagy ezek bármelyike van is hivatva, ez a körülmény fel­peresekre nézve az elszámolás megejtését lehetetlenné nem teszi; mivel az elszámolás meg ejtése nemcsak az erre hivatott részéről közvetlen előterjesztése utján, hanem a számadásnak megfelelő uton követelése mellett is megtörténhetik. (1900. nov. 14. G. 397.) 1653. A készfizető kezes nem tartozik bevárni azt, hogy őt vagy az egyenes adóst a hitelező perbe vonja, hanem a hitelezőt joghátrány nélkül kifizetheti; de nem tartozik ő sem előbb az egyenes adóst perelni és ennek elmarasztaltatása mellett az egye­nes adós vagyontalanságát végrehajtás utján megállapítani, ha­í*

Next

/
Oldalképek
Tartalom