Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 262. §. 17 között kövek szállítása, illetve elkészítése, s azoknak alp. házában leendő alkalmazása iránt létrejött ügylet felp.-re nézve a K. T. 259. §. b) pontja alá tartozó kereskedelmi ügyletet képez, melynek ebbeli minőségén az, hogy felp. a köveknek alp. épületébe való elhelyezésére is vállalkozott, változást nem tesz; tekintve, hogy a megkötött ügyletből felmerülhető vitás kérdések tekintetében az érdekelt felek magukat a budapesti áru- és értéktőzsde válasz­tott bíróságának írásban kifejezetten alávetették; tekintve, hogy az 1881 :LIX. t.-cz. 94. §. d) pontja értelmében a választott bíró­ság illetékessége joghatályosan köthető ki akkor is, ha az ügylet (mint fenforgó esetben) csak egyik szerződő félre nézve képez kereskedelmi ügyletet; a tőzsde választott bíróságát a jelen per elbírálására illetékesnek kimondani kellett. C: hh. (1891. június 1. 565/1890. sz. — Azonos: Bpesti T. 1075/1892. sz. — V. ö.: C. 7039/1891. sz.) 1597. Az A) alat csatolt okirat tartalma szerint kétségte­len az, hogy egyrészről az alp. bejegyzett gyáros mint eladó s más­részről a felp. mint vevő, a felp. vízmüvébe beállítandó gép adás­vétele iránt kötöttek szerződést. Ez a jogügylet, tekintettel arra, hogy a felp. részére szállított gép eladása az alp. czég üzletének folytatásához tartozott, az 1875: XXXVII. t.-cz. 260. §-a értelmé­ben az alp.-re nézve kereskedelmi ügyletet képez. Nem bir be­folyással a jogügyletnek erre a jogi természetére az sem, hogy a kérdéses gép az alp. czég szerelőjének vezetése mellett a felp. vízmüvébe beépíttetett: mert a jogügylet a felek között lényegileg a gép megvétele iránt jött létre és az alp. annál kevósbbé tekint­het} a felp.-hez való jogviszonyában építési vállalkozónak, mert a szállított gép abból következtethetőleg, hogy az ismételten kicse­réltetett, nem is építtetett be akként, hogy az a vízmű állagának megsértése nélkül eltávolítható ne volna. Annak megállapítása tekintetében tehát, hogy a peres felek között létrejött jogügylet az alp.-re nézve kereskedelmi ügylet és hogy ennek folytán a szer­ződő felek között fennálló jogviszonyok, az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 264. §-ára tekintettel, a K. T.-ben foglalt jogszabályok alap­ján oldandó meg, a másodbiróság ítéletével szemben az elsőbiró­ság foglalt el indokolt áiláspontot. Ezek előrebocsátása után a vé­telü^-ylet felbontása iránt előterjesztett kereseti kérelemre vonat­kozólag is az elsőbiróság Ítéletét kellett, a másodbirósági ítélet vonatkozó részének megváltoztatásával helybenhagyni, indokai alapján és a kereseti jogot illetőleg főkép azért, mert az alp. által szállított gép hiányai, tekintettel a gép szerkezetére és szerződé­sileg kötelezett erőkifejtési képességére, csak a beépítés után s akkor is csak a géptanban és különösen a vizi müvek megbirálá­sában jártas mérnökök által tartott vizsgálat utján voltak biz­tosan megállapíthatók. Ilyen körülmények között pedig az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 349. §-ában meghatározott hat havi kifogáso­lási határidő szoiosan nem alkalmazható; ebben az esetben annál o Döntvény IV, A

Next

/
Oldalképek
Tartalom