Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 262. §. IC nek nem tekintetnek, a kereskedő üzlete körében ingatlanra vonatkozólag kötött szerződésekre is vonatkozik s ekként az ingatlanokra vonatkozólag létrejött szerződések sem mint alap-, sem mint mellékiigyletek kereskedelmi ügyleteket nem képezvén, azok a keresk. elj. alá nem tartoznak. Habár továbbá a vasutépités nem kereskedelmi ügylet, az illetékességi kifogást mégis elutasítani kellett, mert a K. T. már hivatkozott 262. §-énak helyes értelme az, hogy az ingatlanokra vonatkozólag létrejött szerződés kereskedelmi ügyletnek csak akkor tekinthető, ha a szerződés tárgyát közvetlenül maga az ingatlan képezi, oly esetben tehát, midőn a szerződés tárgya nem a vasútépítés, tehát nem közvetlenül az ingatlan, hanem a vasút megvalósitásának előfeltételeihez tartozó egyes jogok vagy dolgok, mint a jelen esetben a vasúti előmunkálati engedély megszerzése, annak lejárata utáni meghosszabbítása, alp.-re leendő átíratása, az érdekeltség hozzájárulásának biztosítása stb. képezi, illetőleg az ezekért kötelezett viszontteljesítés képezi, ami tehát csak vonatkozásban van az ingatlannal, az ily ügylet alp.-re nézve, aki a nem vitás tényállás szerint kereskedő, a K. T. 260. és 261. §-ai alapján a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozónak s ekként kereskedelmi ügyletnek tekintendő, amelyből felmerülő kereset a Keresk. elj. 5. §-a értelmében a kereskedelmi biróság hatásköréhez tartozik. Bpesti T.: Az elsőbiróság végzését indokai alapján hh. (1907. május 22. 1690/1907. v. sz. — Azonos: Bpesti T. 3862/1894. sz., 3345/1891. sz. — Ellenkező: 11.356/1879. sz.) 1579. A K. T. 262. §-ának esete csak akkor forog fenn, ha az ingatlan dolog az ügylet főtárgyát képezi. Kereskedelmi ügyletnek tekintendő tehát az a vételi szerződés, melynek főtárgya az üzlet, illetve az ahhoz tartozó kitermelt és még kitermelendő erdei fa volt, ellenben az annak feldolgozásához szükséges gőzfürész, annak építményei és tartozékai csak mellékes tárgyak voltak. (C. 1909. márcz. 4. 113/1909. v. sz. IV. p. t. — Azonos: C. 1905. okt. 17. 1209. sz.; C. 3668/1907. sz. — V. ö.: C. 5890/1902. és Bpesti T. 307/1884. sz.) 1580. I. a K. T. 262. §.-ának ama rendelkezése, hogy az ingatlanok tekintetében keletkezett szerződések kereskedelmi ügyletnek nem tekintetnek, csak az ingatlan állagára és nem kereskedelmi czélokra való használatára is vonatkozik és igy a kereskedő, szeszgyáros azon ügylete, hogy az üzlete folytatásához ipari és mezőgazdasági szeszgyárakat az azokhoz tartozó mezőgazdasági birtokokkal és épületekkel haszonbérbe vett, kereskedelmi ügyletet képez; e szeszgyárak haszonbérletéből kifolyólag ellene támasztott kárigény elbírálása tehát a kereskedelmi biróság hatáskörébe tartozik. (G. 1909. július 5. 510/1909. sz. IV. p. t.)