Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

92 Kereskedelmi törvény 45. §. pedig alperes ezeket a feltételeket el nem fogadta: a vételügylet a peres felek között kölcsönös megegyezés hiányában létre nem is jött stb. (1900. szept. 28. 511/1900. sz.) Azonos Bpesti T.: 1902. ápr. 17. II. G. 6. sz. 381. A jelen perben elsősorban eldöntendő vitás kérdés az, hogy M. M. utazó ügynöke-e felp.-nek, vagy sem? A felp. által bemutatott C) alatti okiraton olvasható „M. által" megjegyzéssel, valamint annálfogva is, hogy felp. az 1893. évi 8090. számú jegyzőkönyvben beismerte a M. M. ügynöki minőségét s csak azt vitatta, hogy a peres ügylet megkötésénél a nevezett ügynök a felek közös közvetitőjének tekintendő, bizonyítottnak veendő az, hogy M. M. a felp. utazó ügynöke. Ezek után a Kt. 37—45. §§-ai értelmében nem fér kétség ahhoz, hogy az utazó ügynök által az alp.-ekkel, a felp. nevében megkötött ügylet a felp. javára is csak abban az irányban és terjedelemben bir joghatálylyal, aminőben azt az ügynök megkötötte. Minthogy pedig az ügynök által a G) alattival egyidejűen kiállított 2--/. alatti okirattal s a kihallgatott tanuk vallomásával ip bizonyittatott az, hogy a peres felek között nem vételi, hanem csereügylet létesült, íelp.-t a kizáróan vételi ügyletre alapított kereseti követelésével el kellett utasítani. C: A másodbiróság ítélete indokaiból helybenhagyatik. (1896. decz. 20. 655. sz.) 382. Azon körülmény, hogy a czég valakit képviselőjének nevez, egymagában jogilag nem alkalmas annak megállapítására, hogy ez a czégnek vételi ügyletek megkötésére jogosult kereskedelmi alkalmazottja volt. C: A felebbezési bíróság Ítélete és a tárgyalási jegyzökönyvek szerint a felek egyike sem állította azt, hogy közöttük a jelen per alapját tevő 300 barrel petróleumra nézve vételi ügylet azzal a bontó feltétellel jött létre, hogy alp. mint eladó az ügylettől tetszés szerint visszaléphet; az pedig, hogy az eladó az ügyletet az ő utólagos jóváhagy áiától tette függővé, nem jelenti azt, hogy ő az ügylettől tetszése szerint visszaléphet, mert ilyen esetben az ügylet még létre sem jött és igy bontó feltételtől függő ügylet létrejöttéről nem lehet szó: következésképen felp. részéről a Kt. 364. §-ára alapított panasz alaptalan. A felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint alp. a H. M.-val szemben csupán az iránt tett kijelentést, hogy ez az ő részére és az ő telepén kivül eladási ügyleteket közvetítsen; és a felebbezési biróság ítéletében nem foglaltatik ténymegállapítás az iránt, hogy H. M. az alp. nevében és ennék utólagos jóváhagyása nélkül eladási ügyleteket kötött és az ilyen ügyleteket alp. fentartás nélkül teljesítette; ilyen körülmények között a Ki. 43. és 45. i§§. rendelkezésének megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy H. M. nem