Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)
Kereskedelmi törvény 43., 44. §§. 81 kedelmi ügyletek különleges természetével ellenkezik. (C. 1903. márczins 17. G. 598/1902. sz.) 332. A kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre nem terjed ki az üzlet folytatásával nem járó oly feltétel megállapítására, hogy az eladó a vevőt bizonyos körülmények bekövetkezte folytán érhető kárért kártalanítani fogja. (C. 1904. deczember 13. 1009/1903. sz.) 333. A valamely egyezség megkötésére megbízott meghatalmazott különös felhatalmazás nélkül nem jogosított az általános egyezségi okiratban meghatározott egyezségi hányadnál nagyobb hányadot egy külön okiratban kötelezni és az e részben vállalt kötelezettség a megbízót nem kötelezi. C: Alperesnek diZ cLZ állítása, hogy ő az A) alatti okiratban foglalt kikötésnek, mely szerint a kereseti váltón alapuló követelés egyezségileg megállapított 60% összegének kiegyenlítésére két darab váltót és az 1899. évi február 15-ftöl folyó 6% késedelmi kamatot volt köteles a felperes jogelődének 1899. évi március 30-ig beküldeni, kellő időben eleget tett, a felperes beismerésével bizonyítva van. Ezzel szemben felperesnek az az érvelése, hogy alperes az A) alatti okirattal egyidejűleg kiállított C) alatti okiratban foglalt kikötésnek eleget nem tevén, az A) alatti okiratban foglalt egyezség reá (felperesre) nézve hatályát vesztette, következésképp alperes a kereseti váltón alapuló egész összeget köteles megfizetni, — birói figyelembe nem vehető, mert az alperes megbízottja, Sch. H., a, C) alatti okiratot csak abban az esetben lett volna jogosult kiállítani és az A) alatti okirattal már megkötött egyezséget a C) alatti okirattal csak akkor lett volna jogosult hatályon kivül helyezni, ha alperestől mint megbízottjától erre különös felhatalmazást nvert volna. (1901. november 15. 532/1901. sz.) 334. Az üzletvezető jogköréhez nem tartozik a készfizetői kezesség elvállalása, mert az ilyen egyoldalú kötelezettség elvállalására a főnök részéről különös meghatalmazás szükségeltetik. (C. 1882. október 11. 500. sz. — Azonos: C. 986/1882. sz.) 335. A férj mint nejének üzletvezetője, nejének különös meghatalmazása nélkül őt kötelező kezességi nyilatkozatot nem tehet. (C. 1899. G. 92. sz.) 336. A pénzintézetnek oly vidéki meghatalmazottja, aki az adósoktól a váltókat leszámítolás végett átvette, a kölcsönöket kiadta, a tett fizetéseket elfogadta s a pénzintézethez juttatta — az átvett fizetéseket az intézet nevében és részére felvenni meghatalmazottnak tekintendő. (C. 1900. április 25. 104/1900. sz.) Döntvénytár III. G