Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

74 Kereskedelmi törvény 43., 44. §§. 298. Zsákkölcsönző-üzletnél a kikölcsönzés anyagának — zsákoknak — beszerzése az üzlet folytatásának oly okszerű feltétele, mely az üzlet rendszerinti folytatásával összekötöttnek tekintendő. (C. *1885. márcz. 19. 868/1884. sz.) 299. A „Vertreter" kifejezésből egymagában véve nem lehet következtetést vonni arra, hogy E. L. a felperesnek a K. T. 43., ill. 45. §-aiban körülirt jogokkal felruházott kereskedelmi meghatalmazottja lett volna, amennyiben a „Vertreter" szó közönséges használata szerint ezen elnevezés illeti meg a megrendelések gyűjtésével megbízott utazó-ügynököt is. (Bpesti T.: 1906. január 11. I. G. 361/905. sz. Azonos: C. 1895. május 5. 1059/94.; 367/99.; G. 244/901. sz.) 300. Az úgynevezett „Platzagent" nem tekinthető kereskedelmi meghatalmazottnak. (C. 394/1892. sz.) 301. A fennálló kereskedelmi szokás szerint az üzletvezető abban az esetben, ha a megrendelőknek anyagi megbízhatóságát is vizsgálni köteles, a részére kikötött proviziót csak a tényleg befolyt vételár után igényelheti. (C. 1904. decz. 20. 27/1904. sz.) 302. A kereskedelmi meghatalmazott kezéhez — rendszerint joghatálylyal — eszközölhető fizetés vagy fedezetnyujtás hatálytalannak tekintendő a megbízóval szemben akkor, ha a fizetés, illetve fedezetnyujtás a szokástól eltérően vagy a harmadik személy által ismert vagy rendes kereskedői gondosság mellett felismerhető, megszorított jogkört túlhaladó módozatok szerint történt és a meghatalmazott a fizetést, illetve fedezetet nem juttatta el a megbízóhoz. A felek perbeszédeiből s a kereseti vételt közvetlenül megelőző összeköttetést visszatükröző levelezésekből azonban a felperes kifogásaival szemben viszont megállapítható a& is, hogy Sch. P. nem csupán mint a felek közti vételi ügyleteket közvetítő ügynök, hanem mint a felperesnek üzleti telepén kivül alkalmazott kereskedelmi meghatalmazottja járt el stb. Eldöntés tárgya ezek után csak az, vájjon az alperes részéről vitatott megállapodás a felperest kötelezi-e, s hogy a kereseti vételárnak a 23. alatti váltóval történt fedezése felperesre nézve joghatálylyal bir-e? A periratokhoz csatolt számlákban az alperes a vételáraknak készpénzzel való kiegyenlitésére hivatott fel, továbbá alperes maga is azt adja elő, hogy a felperesre nézve a kőolajgyárak között az 1901. évi április hó végéig terjedő hatálylyal létrejött kartell határozmányai voltak irányadók s ezek szerint a kőolajgyárak s igy a felperes is csak készpénzfizetés mellett adhatták el áruikat a vevőknek, még pedig 8 napon belül történő fizetésnél V2% skontóval, 30 napi határidő alatt teljesítendő fizetésnél skontó nélkül. E szerint a vételár kiegyenlítésének alperes előtt