Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

2 1 Kereskedelmi törvény 11. §. ilyen belföldi czegek fióktelepei tekintetében fennállanak. A belföldi biróság nem jegyezhet be ugyan olyan ezéget, melynek használata hazai tilló törvénybe ütközik, ámde a K. T. 11. §-ában feltetlen tilalom nem foglaltatik, mert a 12. §. megengedi, hogy a közkereseti és a betéti társasa írok üzletükkel együtt társas czégüket is egyes személyre átruházhassák, az ekként egyes személyre átruházott külföldi társas czég, mint egyéni czeg belföldi fióktelepének bejegyzése tehát törvényes akadályba nem ütközik. (1904. nov. 29. 3040. sz.) 90. A czégvalódiság elvébe nem ütközik, ha a társasás: nem változtatja meg czégét, noha azon közséar neve utóbb megváltoztatott, mely a társaság ezéffében foglaltatik. Szeacdi T.: Arra nézve, hogy a kereskedő, illetve kereskedelmi társaság miiven szövegű czéget használhat jogosan, kizárólag a kereskedelmi törvénynek határozatai irányadók: a kereskedelmi törvénv pedig nem tartalmaz olyan irányú rendelkezést, hogy a kereskedő, illetve kereskedelmi 'társaság, amelynek czége a czégjegvzékbe már be van jegyezve, czécre szövegének megváltoztatására a törvény rendelkezéseibe ütköző czég használatától való eltiltásnak esetétől el' 11 intve, aminek esete ezúttal fenn nem forog, kötelezhető lenne. "De nem kötelezhető a felfolyamodó részv. társ. az 1898:TV. t.-cz. és jelesül ezen törvényczikk 5. §-ának utolsó bekezdése és a magyar kir. igazságügyminiszter 13.061/1903. sz. rendeletének 3. pontja alapján sem már bejegyzett czége szövegének (megváltoztatására, illetve a székhelyét képező községnek ni nevéhez kénest való módosítására azért, mert a most hivatkozott törvénv és rendelet rendelkezései nyilvánvalóan esakis a jövőre, nem pedig a már korábban bejegvzett czécek szövegének megváltoztatására vonatkoztathatók. (1904. okt. 12. 4829.') 91. Az egyéni czég elleni követelés nem szűnik meg, ha a czégnek elen/redtetctt, de a czégtulajdónossal szemben fentartatott. Az egyéni czégnek a ezégtnlaidonos személvétől különálló jogalanyisága nincs (C. 116/909. — 1909. márcz. 26.) 92. A kercsk. czéírjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 1875. évi decz. hó 1 . nanján 26.922. sz. alatt kibocsátott szabályrendelet 22. §-ának abból a rendelkezéséből, hogv a bejegyzést megengedő végzésekben az illető felek figyelmeztetendők, hosry üzletbeli aláírásaikat mindenkor a ezégjegyzéssel azonos alakban teljesítsék, szükségkénen folyik, hogy a czég bejegyzése alkalmával kiállított czimnéldányokon a czégjegvzés éppen olyan szabályos alakban teljesítendő, miként azt a felek üzletbeli aláírásaiknál-használni kívánják, vagyis, ha együttes czégjegyzés állapíttatott meg, a czimpéldánvokon is csak ilyen együttes czégjegyzés alkalmazható. (Szegedi T. 1904. szept. 6. 2680. sz.)