Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

224 Kereskedelmi törvény 86. §. felperes pedig az áruraktári üzletbe csakis munkáját, tevékenységét adta s amikor 1900 augusztus 24-én — akár azért, mert a társasági szerződés lejárt, akár azért, mert az üzletből kizáratott — a társaság tagja lenni megszűnt, ő az összes befektetését, vagyis tevékenységét és munkáját az üzletből kivette, ezentúl ő a társaság üzletmenetéhez semmivel hozzá nem járulván, nincs alapja annak, hogy az áruraktár üzleti hasznából felperest valami illesse, mint üzlettárs, 1902 deczember 31-éig terjedő időre, jutalékot nem követelhet még azon esetben sem, ha beigazoltatott volna, hogy a peres felek közötti viszony 1902 végéig volt megállapítva. C: Ezt a jogi álláspontot nem fogadta el, hanem az alperest a megfelelő jutaléknak megfizetésére kötelezte. (C. 1903. okt. 16. 644. sz.) 761. Ha a közkereseti társaság valamely tagjának illetősége foglaltatott le és annak behajtásával ügygondnok bizatott meg, ez nincs jogosítva a társaságtól számadást, hanem pusztán a mérleg alapján a végrehajtást szenvedett társaságra eső jutaléknak kereset utján való kifizetését követelni. (C. 1904. jan. 20. 7172/1903. sz.) 762. A közkereseti társaság tagjai az üzleti veszteségért egyéb megállapodás hiányában fejenkint egyenlő arányban lévén felelősek, a csupán az egyik tag által befizetett betét elveszett részét a másik tag megtéríteni köteles. (C. 1904. decz. 28. 202. sz.) 763. Ha valamely társaság tagjának keresete folytán a mérleg itéletileg helyesbittetik, akkor az Ítélet lép a mérleg helyébe olyképpen, hogy ennek alapján lesz a mérleg, esetleg szakértők igénybevételével, végrehajtás utján elkészítendő. (C. 992/1891.) 86. §. 764. Noha a közkereseti társaság tartama alatt a társtag nem kötelezhető a veszteség fedezetére, mégis, ha nem létesült oly megállapodás, hogy a társaság veszteségeit az egyik ezégtagnak betéte fedezze és hogy a betét nélküli társtag a betét elvesztését egyáltalán nem tartozik megtéríteni, a társaság megszűnése után a társasági betétben beállott veszteség a feleket egyaránt és egyenlő arányban terheli és így az egyik társtag az általa szolgáltatott és elveszett betét arányos részét a másikon keresheti. (C. 1901. június 11. 1397/1900. sz.)