Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

214 Kereskedelmi törvény 80. §. alperesek üzletvezetési jogának megvonása visszamenőleg mondassék ki a jelen perben, mert ennek a megállapításnak a társaság tagjainak egymásközti jogviszonyában nem az a jogi hatálya, hogy az üzletvezető társasági tagok által a megbizás viszszavonása daczára létesitett ügyletek egyáltalán nem eshetnek a társaság terhére, hanem csupán az, hogy ezek az üzletvezető tagok az ilyen ügyletek által a társaságnak okozott károkért a másik tagnak felelősek; és mert harmadik személyekkel való jogviszonyokra nézve ez a visszavonás — a tudomás esetét kivéve — csakis a ezégjegyzékben történt kitüntetésével nyer jogi hatályt; mert ebből kifolyólag annak, hogy ez a visszavonás visszamenőleg megállapittassék, már csak azért sem lehet helye, mivel az alperes esetleges kártéritési igényeinek megóvására egyáltalában szükség nincs. (C. 1908. decz. 10. 341/908. v. sz. a. IV. p. t.) 743. A kereskedelmi törvény 79. §-a értelmében az üzletvezetésből nemcsak az egyik társasági tag, hanem annak meghatalmazottja is kizárható a 100. §. feltételeinek fenforgása esetében. ítélőtábla: A felperes N. N.-t, mint N. N.-né meghatalmazottját az üzletvezetéstől és általában megbizójának a társaságban való képviselésétől abból az okból kéri eltiltani: mert az vele szemben olyan viseletet tannsitott és vele szemben olyan mérvű tettleges sértést követett el, hogy közöttük a közös czél elérésében szükséges békés egyetértés teljesen megszűnt és közöttük minden együttműködés lehetetlenné tétetett. A felperesnek az az állitása, hogy közötte és N. N. közt a békés egyetértés megszűnt és hogy az együttműködés kizártnak tekintendő, a perben bizonyittatott ugyan, ez azonban a N. N. meghatalmazotti viszonyának és ebből folyó üzletvezetői jogainak a megszüntetésére jogos okul csak abban az esetben volna elfogadható, ha az bizonyittatnék, hogy azt a viszonyt kizáróan az N. N. viselkedése idézte elő. C: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik, mert a fenforgó esetben a betéti társaság egyik tagjának a társasági szerződésben valamennyi társasági tag hozzájárulásával kijelölt meghatalmazottjáról — aki a meghatalmazóval egy tekintet alá esik — lévén szó, a másodbiróság a kereskedelmi törvény 79. §-ának rendelkezését a jelen perben helyesen alkalmazta. (1902. május 21. 1316/1901. sz.) 80. §. 744. Abban az esetben, ha a közkereseti társaságot annak egyes tagja a többinek hozzájárulása nélkül a maga javára váltóilag érvényesen kötelezhetné, tekintettel a váltójogi szigorra, mely szerint a váltókötelezettség fennállásához a váltó értékének leolvasása rendszerint nem követelhető, A'égeredményében a köz-