Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 62—63. §. 185 midőn arról van szó, hogy a megjelent tagok által vele kötött ügylet a meg nem jelent tagot kötelezi-e. Ily esetben, amidőn a meghatalmazás egy társulati szerződésben ennek egyéb intézkedéseit kiegészítő alkatrészeként és meghatározott időtartamra volt adva, pusztán a meghatalmazásnak, a társtagi minőség egyébkénti megszűnte nélkül való, visszavonhatósága a jogviszony természete által ki van zárva. Tsz.: Nem vitás, hogy a védegyletnek alperes hitelezőiként érdekelt tagjai — köztük felperes is — alperessel a csoport követelései tekintetében egyhangúlag oly egyezséget kötöttek, melynek értelmében alperes a csoport követeléseinek 55%-át köteles fizetni. Alperes azzal védekezik, hogy ezen egyezség köti felperest is. Felperes arra az álláspontra helyezkedik, hogy a védegyleti alapszabályok a tagoknak egymás közötti szerződés jellegével bírván, alperes mint harmadik személy azokra nem hivatkozhatik és azoknak ama rendelkezéséből, mely kimondja, hogy a csoport által kötött ügylet az ügyletkötésnél jelen nem volt tagokat is kötelezi, a maga részére felperes ellenjogot nem származtathat; hogy a társulati szerződés tekintete alá eső alapszabályok 7. §-ában általa (felperes által) a csoportülésen jelenlevő tagoknak adott azon meghatalmazást, hogy távollétében az ő nevében is ügyletet köthessenek, ő az egyezség előtt visszavonta, mert külön biztositva van; és hogy az alapszabályok 7. §-ának ötödik bekezdése értelmében nem kötelező rá nézve a csoport által megkötött egyezség, inert helyi ügynöke szavatosságában (delcredere) az alperes elleni követelésére teljes biztositéka van. Felperes érvelését nem lehetett figyelembe venni: 1. mert felperes akkor, midőn az egyletbe lépett, az alapszabályok 7. §-át magára nézve kötelezőnek elismerte, tehát már előre adott meghatalmazást foglal magában a megjelenő tagok részére arra az esetre, ha ő meg nem jelennék, arra nézve, hogy az ügyletet az ő nevében is megköthessék. A társulati szerződésnek erre a részére tehát harmadik személy is hivatkozhatik, midőn arról van szó, hogy a megjelent tagok által vele kötött ügylet a meg nem jelent tagot kötelezi-e, miután a harmadik személy a meg nem jelent tag elleni jogát éppen abból származtatja, hogy vele a megjelent tagok, mint a meg nem jelent tag meghatalmazottja kötötték meg az ügyletet; és 2. mert a meghatalmazás rendszerint visszavonható ugyan, de nem föltétlenül minden esetben, hanem csak akkor, ha az alapul szolgáló jogviszony természete a visszavonhatóságot ki nem zárja. A jelen esetben pedig, midőn a meghatalmazás egy társulati szerződésben ennek egyéb intézkedései!: kiegészítő alkatrészként és meghatározott időtartamra volt adva, pusztán a meghatalmazásnak a társtagi minőség egyébkónti megszűnte nélkül való visszavonhatósága a jogviszony természet) által ki van zárva. De abba, hogy felperes bejelentette, hogy mivel külön biztositéka van, az alapszabályok 7. S-ának ötödik