Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

1884: XVII. t.-cz. 92—94. §. 159 az elsöbiróság azt, hogy az, hogy felp. az ellenőrzése alatt állott fogyasztási egyletnek szabálytalan vezetésével az alp.-t károsította volna, bizonyítást nem nyert; az a körülmény pedig, hogy felp 1897. június 30-án, tehát oly időben, mikor elbocsáttatása neki szóval már tudtára adatott, a 6:/. alatti levelet irta, már azért sem szolgálhatott azonnali elbocsátása jogos alapjául, mert annak tartalma nem állapit meg a törvényszakasz tekintete alá eső valamely cselekményt. Ami továbbá a felp. terhére felhozott azt az állítást illeti, hogy ő a kórházépítés czéljaira megszavazott 5000 írtból 2006 frt 97 kr. öszszeget nem erre a czélra fordított, hanem az alp. társaság kebelében megalakult társládának az ez által emelt fürdőház költségeinek fedezetére az alp társaság nevében odaajándékozta, felp.-nek ez az eljárása szabálytalan ugyan, mert neki nem állott jogkörében az igazgatóság előleges jóváhagyása nélkül ezt az összeget eredeti czéljától eltérően más módon felhasználni, mindazonáltal ez nem tekintheti a főnök bizalmával való olyan visszaélésnek, mely az üzlet érdekeit veszélyezteti és így elbocsátási okul nem szolgálhatott és pedig annál kevésbbé, mert abból a körülményből, hogy az alp. társulat az 1893. július 11-én tartott igazgatósági ülésein 21. pont alatt hozott határozatából követkeZtethetőleg már akkor tudomással bírt a fürdőház felépítésének szándékáról és hogy az igazgatóságnak egy vagy két tagja az 1892. évi november 12-én tartott igazgatósági ülésen hozott határozat értelmében a bányatelepen minden hónapban néhány hónapon át ellenőrzés czéljából tartózkodni köteles volt és abból a körülményből, hogy a kérdéses kórházépítés már 1896. évben befejeztetett s az arról szóló számadások akkor már lezárattak, megállapítható az, hogy az alp. társulatnak már jóval az elbocsátás előtt tudomása volt vagy legalább kellett volna lennie a felp.-nek e részben terhére rótt eljárásáról és pedig annál inkább, mert a társládának azon választmányi ülése is, melyen felp. a vitás ajándékozást bejelentette, még 1899. január 24-én tartatott és azt az illetékes bányahatóság is tudomásul vette; minthogy pedig az alp. társulat ezen tudomása dacára sem bocsátotta el felp.-t azonnal a szolgálatából, ebből alaposan következtethető, hogy alp. felp.-nek ezen eljárását maga sem tekintett© olyannak, amely miatt felp.-t szolgálatából felmondás nélkül azonnal elbocsáthatta volna. De nem fogadható el az alp. által a felp. terhére felhozott az az eljárás sem az alp. érdekeit veszélyeztető oly bizalmával valé visszaélésnek, hogy az 1895. évben a telkek bekerítésére megszavazott 4000 frt összegből a felp. 1000 frtot az igazgatósági épülethez egy istállónak és egy tyukudvarnak a felállítására fordított; mert az a körülmény, hogy felp. az általa megtakarított ezen 1000 frt összeget az alp. társulat előzetes megkérdezése nélkül más czélra fordította ugyan, de ugyancsak az alp. vagyonába építette, tekinthető ugyan a saját hatásköre túllépésének, de egyáltalán nem fogadható el az alp. érdekeit veszélyeztető oly bizalommal való visszaélésnek, mely miatt szolgálatából felmondás nélkül elbocsátani jogosítva volt volna; és mert az, hogy alp. maga sem tekintette felp.-nek