Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 59. §. 149 mulasztást képez. Azon védekezése pedig, hogy az utasítást nem az előre megállapított módon és csak akkor kapta, midőn már Budai>estre visszautazandó volt, figyelembe nem vétethetett, mert beismeri, hogy az E) a. levelet utazása előtt vette kézhez, azon körülmény tehát, hogy az utasítás nem poste restante levélben, hanem a G. Fülöp utján küldetett, a dolgon mitsem változtat, és mert a kereskedelmi utazó főnökének utasítását feltétlenül és ellenmondás nélkül köteles követni azon esetben is, ha nézete szerint az utasítás teljesítése czélhoz nem vezetőnek és jövedelmezőnek nem mutatkoznék is. (1884. május 21. 146. sz.) Azonos: G. 4941/83. sz. 555. Az áruasztalon széthányt áruk összerakása a segéd kötelességeihez tartozik, bár azokat nem ő hányta is szét; ha tehát a főnök ismételt felszólítása daczára, a segéd kötelességének teljesítését makacsul megtagadja, a főnök őt felmondás nélkül azonnal elbocsátani jogosítva van. (Curia 1891. október 27. 5371. sz.) 556. Az alkalmazott kötelességmulasztás czimén a szolgálatból csak akkor bocsátható el felmondás nélkül azonnal, ha a kötelességteljesitést makacsul megtagadja, de ily esetben is az elbocsátásnak a kötelességmulasztás után azonnal kell bekövetkeznie. C: Az a körülmény, hogy felperes 1900. évi június 13-án elkésve jött az irodahelyiségbe ós az alperes szemrehányásaira azt felelte, hogy a kávéházban volt és ott üzleteket akart kötni és hogy különben is, ha. felperes azt kívánja, hogy valaki az üzleti órákat betartsa, ükkor fogadjon magának inast, magában véve szintén nem tekinthető oly kötelességszegésnek, mely a felperes azonnali elbocsáthatásat a okul szolgálhatott, mert felperes, mint üzletvezetőnek egy izbeni és időhatár szerint meg nem határozott késése a kötelességteljesítés makacs megtagadásának nem 'minősíthető. Ellenben az a körülmény, hogy felperes az Erdélybe való utazást megtagadta, mindenesetre oly kötelességszegésnek tekintendő, mely az ipartörvény 94. §. b 1 pontjának tekintete alá esik, azonban ez a kötelességszegés is csak ugy szolgálhatott okul a felperes rögtöni, felmondás nélküli elbocsátására, ha az a tanú vallomásában foglaltak szerint az elbocsátást megelőzőleg egy pár nappal történt, mert ha az régebben történt volna és alperes ennek dacára felperest továbbra is szolgálatában tartotta, ez által maga adott kifejezést annak, hogy azt nem tekintette a kötelességteljesítés oly makacs megtagadásának, amely miatt felperest szolgálatából elboesájthatta. (1903. június IS. L135 1902. sz. Azonos: G. 92/1900. sz.) 557. Az üzletvezető, aki a rendes üzleti órákban az üzletből eltávozva, a kávéházban tartózkodott, jogosan bocsáttatott cl felmondás nélkül. Hélötábhi : Maga felperes is beismer annyit, hogy délutánonkent rendszerint 1—2 órát a kávéházban töltött és pedig olyan időpontban, amikor a felügyeletére bízott műhelyben a munka folya-