Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 59. §. 147 550. A segédnek az a ténye, hogy az egyes alkalmazottak fizetését tartalmazó boritékból a pénzt, ha nem is eltulajdonitási szándékból, kivette és helyébe szemérmet sértő rajzokat tett — amelyről tudta, hogy azt a főnökük neje kézbesiti az alkalmazottnak fizetése gyanánt — a szolgálatadó neje ellen elkövetett becsületsértés, melynek folyományaként ez a segéd felmondás nélkül szolgálatából azonnal elbocsátható. (Curia G. 319/899. sz.) 551. Az elbocsátott üzletvezető által az egyik czégvezetővel szemben használt ez a kifejezés „Lausbüberei", a czégvezető sértő feltevésének mintegy megtorlásául s a hatáskörét túllépő jogosulatlan és helytelen eljárása jellemzéséül történtnek tekintetvén, nem képez oly súlyos becsületsértést, mely okul szolgálhatna a szolgálatból azonnal való elbocsátásához. (Curia 1896. június 1. 993/895. sz.) — V. ö.: C. 947/910.) 551/a. A mérnök, aki valamely vállalatnál a műszaki műveletek szellemi részének vezetésére* szerződött, a segédszemélyzethez nem tartozván, a közte és munkaadója közti jogviszonyra nézve, amennyiben aziránt a szerződésben intézkedés nem foglaltatik, nem a K. T. I. R. 6. czimében, illetve az 1884: XVII. t-cz. HL fejezetében foglalt határozatok, hanem a szolgálati viszonyt szabályozó magánjogi elvek alkalmazandók, melyek szerint a szolgálati viszony, ha a szerződés annak tartamát hosszabb időre meg is állapította, annak letelte előtt nyomós okból megszüntethető. Ily nyomós ok az, ha az alkalmazott a munkaadó ellen súlyos becsületsértést követ el. Ily súlyos becsületsértés, ha a mérnök főnökét a segédszemélyzet előtt hazugnak mondotta és őt a megvetés kifejezésére szolgáló „pfuj" kifejezéssel illette s ezt nem a munkaadó által okozott erős felindulás vagy tervszerűen előidézett ingerült kedély állapotban tette. (C. 1910. márczius 16. 7/910. v. sz. IV. p. t.) 552. Kölcsönös becsületsértés esetében a szolgálatadó jogosítva van ugyan a segédet, a szerződési időtartam lejárta előtt is, felmondás mellett elbocsátani, de nincs joga ahhoz, hogy rögtön, felmondás nélkül bocsássa el, mert az ipartörvény 94. §. b) pontjában adott jogkedvezményt csak az veheti igénybe, akit az ott körül irt becsületsértés előidézésében vétkesség nem terhel, minthogy pedig alperes a történt összeszólalkozáskor előbb illette felperest súlyos becsületsértő kifejezésekkel, a felmondási időre járó egész illetményt nem kártéritésként, hanem függetlenül s egyszerre tartozik felperesnek az ipartörvény 97. §-a értelmében megfizetni. (Curia 1898. június 14-én 466. sz. Azonos I. G. 346/96.) 553. A vezérigazgatói állástól azonnal való elbocsátásra törvényes ok az: hogy a vezérigazgató alantasának az intézetet károsító üzelmeit elnézi, vagyis azok megelőzése, illetve jóvátétele it*