Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)
110 Kereskedelmi törvény 54. §. Az .1) alatti szerződés eme rendelkezésének nem tulajdonitható a másodbiróság ítéletében meghatározott az az értelem, hogy az alperes ezzel csak a Németországban levő versenyvállalatoktól tiltatott el. A szerződések értelmezéséné] ugyanis a felek szándéka az irányadó. A jelen esetben azonban a felek egyike sem vitatta azt, hogy a szerződéskötéskor fenforgotl szándékúik szerinl a szóban forgó tilalom valamely földrajzi vagy politikai területre szorítkozott, sőt ellenkezően a felperes kereseti igényét, az alperes pedig a kikötő* hatálytalanságára alapított védekezéséi éppen a tilalom területi korlátlanságából vezette le. A Guria is azért tekinti a vitás kikötést érvénytelennek, mert az semmiféle területi korlátozást nem tartalmazván, csakis akként értelmezhető, hogy a felperes (hároim év tartannira, tehát aránylag hosszú időre el akarta zárni az alperest attól, hogy a világversenyre való tekintettel (bármely bel- vagy külföldi zománoedénygyárban megszokott munkakörében, sől egyáltalán bármely minőségiben alkalmazást nyerhessen. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az alperes régebbi foglalkozására és tanulmányaira támaszkodva másféle iparágban is kereshetett volna alkalmazást, de ez — amint az a tanuk vallomásából is megállapítható — mindenesetre átmeneti nehézségekkel lett volna egybekötve s ezenfelül a munkatalálás esélyét is nyilvánvalóan szerfelett leszállította volna; már pedig az iparszabadság elvébe nem csupán azok a versenytilalmi megállapodások ütköznek, amelyek az ipari alkalmazott megélhetését lehetetlenné teszik, hanem azok is. amelyek azt méltánytalanul és jelentékenyen megnehezítük. A most kifejtett szempontból az A) a. szerződés 4. pontjában foglalt annak a további kikötésnek, amely szerint az alperes arra kötelezte magát, hogy sem szolgálati ideje alatt, sem az annak felbontásától számított három éven belül azokat az ismereteket, amelyekel a felperes szolgálatában szerzett, a társaság hátrányára fordítani és ezen tapasztalatait és ismereteit senkivel közölni nem fogja, a szolgálat felbontását követő időre nézve csak annyiban tulajdonitható joghatály, amennyiben az nem a foglalkozással szükségképpen egybekötött általános taap.sztalatok és ismeretek érvényesítésére, hanem a felperes gyártási vagy üzleti titkainak a megőrzésére vonatkozik. Ez utóbbi értelemben a szóban forgó megállapodás és az annak biztosítását CZÓlzÓ kötbérkikötés érvényesnek tekintendő. A felperes azonban meg sem jelölte, hogy melyek azok az üzleti vagy gyártási titkok, amelyekről az alperesnek tudomása volt és amelyeket a jeleidegi munkaadójával a felperes hátrányára közölt é.s ebben az irányban a felperes bizonyítást nem is ajánlott meg. Minthogy tehál az A) alatti szerződés 4. pontjában foglalt kötbérkikötés annyiban, amennyiben az a fent kifejtettek .szerint érvénytelennek tekintendő megállapodás biztosítására volt hivatva, jöghatálylyal nem bir, a gyári és üzleti titok megőrzését biztosító részében pedig joghatályos ugyan ebben a tekintetben, azonban az