Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

100 Kereskedelmi törvény 49. kereskedelmi meghatalmazottjának tekintendő, kinek az utóhbi törvényszakasz szerint jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, amelyek az illető üzlet folytatásával járnak, és mindazon jogcselekményekre, amelyeket ezek az ügyletek rendszerint szükségessé tesznek, tehát a jelen esetben helyi ügylet utján az üzleti folytatásához szükséges boráruk megrendelésére és ez áruknak az üzleti helyiségben átvételére is. Minthogy pedig a Kt. 49. §. szerint azon ügyletek által, melyeket a kereskedelmi meghatalmazott a meghatalmazásnak megfelelőleg főnöke nevében köt, harmadik személyek irányában kötelezve a főnök lesz és jogokat is ez szerez, és igy a jelen esetben jogilag alp. tekintendő árnak, ki az A) és B) alatti számlában kitüntetett árukat felp.től megrendelte és kifogástalanul átvette, vagyis azokra az árukra nézve vevőként jogilag az alp. jelentkezik; niintbGgy a vevő az általa megrendelt és kifogástalanul átvett árunak árát megfizetni köteles, és igy az ügy érdemére nézve nem bir befolyással az, hogy alp. a kérdéses áruszállitás következtéiben esetleg nem gazdagodott, tehát jelen esetben a jogtalan gazdagodás fenforgásánál követendő anyagi jogszabályok alkalmazást nem nyerhetnek, de a felebbezési biróság részéről nem is alkalmaztattak; ezeknél fogva a felebbezési biróság nem sértett meg jogszabályt azzal, hogy alp.-t az A) és B) alatti számlákban kitüntetett áruk vételárának megfizetésére kötelezte. (I. G. 641/98. 1899. márczius 15.) 402. Ha a meghatalmazott a saját nevében köti meg a vételi ügyletet, akkor ezen ügylet által a főnök kötelezve nem lesz, ínég akkor sem, ha ezt tényleg a főnök részére kötötte. Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint, a másodrendű alperes az üzletet, amelynek részére vásárolt, sajátjának mondta, saját nevébtn járt el a felperesnél s az ott tett megrendelésekről mint saját megrendeléseiről beszélt és nem emiitette, hogy mint anyjának meghatalmazottja jár el, a hitelt pedig felperestói azzal az előadásával eszközölte ki, hogy megnősül és hozományt kap s a felperes a hitelt tényleg akkor nyitotta, mikor tudomást szerzett arról, hogy a másodrendű alperes megnősült és hozományt kapott. E mellett a tényállás mellett a másodrendű alperes által vásárolt árukra nézve a vételügylet s igy az abból eredő jogosultság és kötelezettség is közvetlenül a felperes és a másodrendű alperes között jött létre, mert meghatalmazott által a meghatalmazó közvetlen lekötése mellett kötött ügyletről csak akkor lehet szó, ha a meghatalmazott a meghatalmazó nevében szerződik; ellenben a saját nevében szerződő fél maga lesz jogositott és kötelezett még akkor is, ha az ügyletet más részére köti. Ezzel szemben a másodrendű alperes sikerrel nem hivatkozhatik a keresk. törvény 49. §-ának 2. bekezdésére, mert ez csak a felől intézkedik, hegy a czégvezető és kereskedelmi meghatalmazott által a főnöke nevében kötött ügyletnél nem szükséges, hogy az ügylet világosan, vagyis kifejezetten, a főnök nevében köttessék, hanem elég,