Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

94 Kereskedelmi törvény 45. §. ajánlott; következésképen felp. részéről már csak felülvizsgálati kérelmében nem valami eljárási szabály nem alkalmazása vagy nem helyes alkalmazása iránt más perből felhozott ténybeli adatok és ezekre vonatkozó bizonyítékok a felülvizsgálat szempontjából uj ténykörülmények és bizonyitékok és mint ilyenek a S. E. 197. §^a szerint a felülvizsgálati eljárásnál tekintetbe nem vehetők. Ezeknél fogva helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy felek között a felp. részéről keresete alapjául felhozott vételi ügylet jogilag létre nem jött és igy helyes az a jogi döntése is, hogy ez okból alp.-t annak az ügyletnek nem teljesítése czimén kártérítésre nem kötelezte; ehhez képest a felebbezési biróság nem sértett meg jogszabályt azzal sem, hogy a kárigény egyéb adatai és menynyisége iiánt már jelentőséggel nem biró tényállás megállapításába nem bocsátkozott. (C. 1901. jun. 27. G. 244. sz.) Vö.: Bp. T. 1897. szept. 9. II. G. 51. 383. Minthogy az ügynök az azt kiküldő félnek meghatalmazottja, kinek meghatalmazási köre a dolog természeténél fogva a megrendelések átvételére és az őt megbízó kereskedőhöz leendő futtatására terjed, oly esetben, ha a megbízó az ügynöknél tett megrendelést feltétlenül foganatosítja, a vevőt ily esetben kötelezettség csak oly mérvben és értelemben terheli, amely feltételek mellett ő a megrendelést tette, tekintet nélkül arra, hogy az ügynök feljogosittatott-e arra, hogy önállóan ügyleteket köthessen és igy vevő részéről kikötött feltételeket elfogadhasson, és hogy a vevő által kikötött feltételeket a megbízójával közölte-e vagy sem? mert a vevő fél megrendelése ily esetben is ajánlatnak tekintendő, mely ajánlatot, ha az ügynök esetleg nem is közli az őt kiküldő meghatalmazóval egész terjedelmében, illetve a kikötött feltételekkel, ez a jóhiszemű megrendelő hátrányára nem szolgálhat, hanem csupán a megbizó hátrányára, ki saját érdekében tartozik gondoskodni arról, hogy megbízható egyént alkalmazzon ügynökként. (C. 1892. jan. 21. 579/91. sz.) Azonos: Curia 1898. decz. 7. 1146. sz. 384. Eladásra feljogosított ügynök bizományba nem adhat. C: Felp. alp. tagadásával szemben nem bizonyította, hogy a kereseti vételi ügylet megkötésénél eljárt D. S. és D. J., akiket az alp. csak adásvételi ügyletek közvetítésével megbízott ügynökeinek ismert el, alp. részéről a kereseti áruk bizományba adására és az arra vonatkozó feltételek megállapítására felhatalmaztalak volna; ezen külön felhatalmazás bizonyításának hiányában pedig a peres felek között létrejött ügylet adásvételének lévén tekintendő, felp. sem azt nem követelheti, hogy alp. a B. a. számla szerint azoknak vételára fejében kapott 140 írtról szóló váltó visszaadásán sem azt, hogy a szállított áruk visszavételére köteleztessék. A felp. érdekében a jelen adásvételi