Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)
85 Csődtörvény 27. §. eszközölt ki a közadós ellen és a fizetés az alperes beismerése szerint Bonyhádon gyakran megfordult czégvezetője S. K. kezéhez történt, a csődtörvény 36. §-a alapján azt is bizonyitottnak kellett tekinteni, hogy az alperes a közadós fizetésének megszüntetéséről a megtámadott fizetések felvétele alkalmával tudomással birt. Ezek szerint a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja alapján a megtámadásnak helye van. Az 1906 augusztus 20-án könyvelt első megtámadott fizetés a csődtörvény 37. §-a értelmében a válságos hat hónapon belül esik; mert a kir. törvényszék a közadós ellen a csődöt 1907 február 20-án rendelvén el, a csődnyitás napján a hat hónap még nem telt el. Vonatkozóan felhozott indokok szerint tehát az alsóbiróságok erre a tételre vonatkozólag a per kimenetelét helyesen tették függővé az alperesnek megitélt főeskütől. (C. 1909 deczember 3-án 892.) Az a kereskedő, aki a kielégítési végrehajtást eltűri, ahelyett, hogy fizetne, jtgosan tekintendő olyannak, mint aki a fizetéseit megszüntette. Szegedi Tábla 1003 április 3. G. 30. sz. Pozsonyi T. G. 99/905. Pozsonyi T.: Alperes ellcniratában önmaga kimutatta, hogy az általa foganatositott biztostási végrehajtást megelőzően P. G. ellen végrehajtások tömegesen foganatosíttattak és habár a végrehajtást szenvedő a kisebb összegű követeléseket a végrehajtások folyamán ki is fizette, magában az a körülmény, hogy tőle, mint kereskedőtől, a kisebb összegű követelések is csak végrehajtási kényszer utján voltak behajthatók, mig alperesnek számba vehető nagyobb összeget kitevő követelését birói marasztalás daczára sem rendezte, hanem az annak a fedezéséül vezetett biztosítási végrehajtást és a szoros zár alkalmazását kérte, kétségtelenné teszi, hogy P. G. a biztosítás foganatosítása idejében fizetésképtelen volt, illetve, hogy fizetéseit megszüntette. Minthogy pedig alperes képviselője a végrehajtást szenvedett fizetésképtelenségéről a biztosítás körül való közbenjárása folytán közvetlenül tudomást szerzett s a képviselő tudomása ebben az esetben a képviselt tudomásával azonos beszámítás alá esik, ennélfogva az elsőbiróság az alperes által 1905 augusztus 29. napján foganatositott biztosítási végrehajtást a P. G. csődtömege hitelezőivel szemben törvényes alapon mondotta ki hatálytalannak, az elsőbiróság Ítéletének marasztaló részét tehát eí alapon kellett helybenhagyni. C.: A másodbiróság ítéletét az| abban felhívott és felhozott indokokból és azért hagyta helyben, mert az a körülmény, hogy a vagyonbukott a kérdéses biztosítási végrehajtást megelőzően több esetben lejírt tartozását csak a végrehajtás elrendelésének kényszere alatt fizette meg, oly jelenség, amely nyilvánvalóvá te&zi, hogy a vagyonbukott a
