Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)
no Csődtörvény —27. §. tartás 251. §-a alapján a perköltséget és a sikeres felebbezésnek a perbelivel egy tekintet alá eső költségét is viselni köteles. (1895 szeptember 24-én 1647. sz. a.) 105. A megtámadási pernek az egyik periéi akarata ellenére megtartott jegyzőkönyvi tárgyalással való befejése még nem semmiségi ok. A kir. Ítélőtábla: Szabálytalan ugyan, hogy az elsöbiróság a pert külön jegyzőkönyvileg tárgyaltatta, mert az 1881. évi XVII. t.-cz. I. rész IFI. fejezetében foglalt megtámadási perekre nézve a törvény nem rendeli, hogy azok a rendes eljárás általános szabályaitól eltérően tárgyaltassanak, is mert a felek sem egyeztek meg az ügynek jegyzőkönyvi tárgyalásában, mindazonáltal, mert minden döntő kérdés kimeritő tárgyalásban részesült s alperes ki nem mutatta, hogy a jegyzőkönyvi tárgyaláson védekezését kimerítően elő nem terjeszthette, vagy hogy bizonyitékai használatában korlátoztatott, a szabálytalanság nem tekintheti olyannak, mely miatt a peres ügy alapos eldöntése lehetetlenné vált és igy az 1881: LIX. t.-cz. 39. §-ának o) pontja alatt megjelölt alaki sérelem fenn nem forog. A m. kir. Curia: ezt az álláspontot magáévá tette. (1901 október 24-én 2269/1901. polg. sz. a.) 106- A megtámadható végrehajtási jogról való lemondás hatálya a csőd megszüntetése után. A felebbviteli bíróság nem sértett meg jogszabályt, a midőn alperesnek az A) alatti csődválasztmányi jegyzőkönyvben foglalt azt a nyilatkozatát, mely szerint kijelentette, hogy ő a közadósok ellen foganatosított ingósági végrehajtástól eláll, nem tekintette oly megszüntető ténynek, mely alperes végrehajtási jogának elvesztését felperesekkel szemben maga után vonta, hanem csakis olyannak, melynél fogva a végrehajtási jog a csődtömeggel, illetve a csődhitelezőkkel szemben nem érvényesíthető. A csődválasztmány ugyanis, mely előtt a fenntebb jelzett nyilatkozat történt, a csődjog szerint csak saját, illetve a csődhitelezők érdekei képviseletére bir törvényes képviseleti jogosultsággal, ebből következik, hogy a mennyiben alperes a véggrehajtási zálogjogától, mely zálogjog az alapon, hogy a csődhitelezőkkel szemben érvénytelen, esetleg megtámadható volt, elállott, ez az elállás, vagyis joglemondás nem történt egyúttal a nyilatkozat megtételénél sem személyesen, sem törvényesen képviselve jelen sem volt közadós felperesek javára. Mert felperesek mint volt közadósok, a mennyiben a csőd megszüntetése következtében az addig a tömeggondnok által kezelt vagyonra nézve a rendelkezési jogot visszaszerezték, ezt ugy szerezték vissza, amint az a csőd megnyitása előtt fennállott, vagyis a
