Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 22. §. 45 hogy a csődtörvénynek a tömegtartozások megállapítását tárgyazó 48. §-ának 2. pontjában a csődtörvény 22. §-ára történik hivatkozás, mivel a csődtörvény 48. §-a 2. pontjában foglalt rendelkezés szerint is tömegtartozásként csak az a követelés van feltüntetve, mely a csődtömeget az ez által átvett ügyletnél a viszszaszolgáltatást képező teljesités fejében terheli: ennek fogalma alá azonban bérlemény idő előtti visszabocsátásából származó kárigény nyilván nem tartozik. A Guria indokaiból helybenhagyta (1902 november 6-án 395/1902. sz. a.) 75. A bérlemény tárgyának helyreállítási költségeit a másik fél a tömegből mint tömegtartozást igényelheti. A kir. törvényszék: Az 1881: XVII. t.-cz. 22. §-a szerint bérleti szerződéseknél, melyeket a közadós kötött, a csődnyitás napjától kezdve a csődtömeg lép a közadós helyébe. Felperesnek kereseti követelése az A) alatti bérszerződésen alapszik, mit vele közadós legifjabb W. Jakab kötött volt. E szerződés szerint közadós arra kötelezte magát, hogy a bérleményen általa eszközölt átalakításokat a bérlet megszűntével önköltségén helyreállítja a kibérléskori alapokba. E kötelezettség is tehát az előidézett törvényszakasz szerint alperes csődtömegre áthárult si annál inkább, mert alperes maga beismeri, hogy ámbár a szerződést felmondotta, mégis a bérleményt a csőd kiütése után is egész a csődvagyon értékesítéséig igénybe vette s érte 352 frt 60 kr. bért fizetett, a nélkül, hogy csak állítaná is, mintha a bérfizetés nem az A) alatt alapján, hanem külön megállapodásnál fogva fizettetett. E szerint az A) alatti bérszerződés átvállaltnak lévén tekintendő, felperesnek azon alapuló kereseti követelése a csődtörvény 48. §-a 2. pontjának második alineája szerint tömegtartozáskép jelentkezik. Azért azt, mint csakis a csőd tartama alatt beállt bérszerződés megszűnése után teljesitendőt, tömegtartozáskép megállapítani kellett; még pedig a 200 frt tőkét alperes határozott beismerése alapján, a kamatokat pedig a csődtörvény 64. §-a értelmében a •/. alatt csődbejelentvény beadása napjától fogva. A kir. tábla: Helybenhagyja, ellenben azt a részét, mely szerint a 200 frt tőke után 1884. november 6-ától számított 6% kamat is megítéltetett, megváltoztatja és felperest kamatkövetelésével elutasítja. Indokok: A csődtörvény 64. §-a csakis akként értelmezhető, hogy a hitelező az idézett szakaszban megjelölt időtől járó kamatot érvényesítheti, de nem, akként, hogy a kamat akkor is megítélendő volna, ha azt a hitelező bejelentésében nem kéri. Minthogy pedig felperes bejelentésében a 200 frt utáni kamatot — beismerése szerint — nem kérte megítéltetni, minthogy a csődtörvény 145. §-a szerint megindított kereset a felszámoláskor érvényesített, de meg-