Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

34 Csődtörvény 20. §. gyává feldolgozva, a bérben birt föld termékenyítésére felhasználni köteles, a föld tulajdonosát arra jogosítja fel a csődbe jutott bérlő csődtömegével szemben, hogy kártérítési igényét a Csődtörv. 19- §-a értelmében, mint csődhitelező érvényesíthesse, de nem jogosítja fel arra, hogy a bérlemény területén leltározott takarmányból és szalmából annak trágyaértékét visszakövetelési perrel igényelhesse. (Curia 1906 jun. 7. 1028/905. sz.) 20. §. 62. A csődtörvény 20. §-ának rendelkezése oly esetben nem alkalmazható, a melyben a szerződő felek a szerződéstől kölcsönösen elállottak. A Mr. Ítélőtábla: A per adatai nem támogatják azt az álláspontot, hogy a szerződés teljesítéséhez alperes nem ragaszkodott volna. Az elsőbiróság ítéletében helyesen előadott tényállás szerint ugyanis perben álló felek a szerződés teljesítésére eredetileg kitűzve volt határidőt a sertésvész miatt elrendelt zárlat feloldásáig, a mi tényleg csak 1896. évi július hó 13-ik napján következett be, közös megegyezéssel elhalasztották, és még mielőtt az az ujabban megállapított határidő elérkezett volna, felperes csődbe jutott 1896. évi február hó 27-én és tömeggondnok a csődtörvény 20. §-a alapján a szerződéstől elállott. Alpares tehát nem is jutott abba a helyzetbe, hogy a szerződéstől való elállási szándékát valamely mulasztás által nyilváníthassa, hanem egyenesen a szerződéstói való elállását kellett volna kijelentenie, hogy megállapítható legyen, miként a szerződés a felek kölcsönös elállása folytán megszűnt. Ily kijelentést azonban alperes nem tett, sőt az által, hogy a tömeggondnok 6.A alatti levelére a foglaló visszaadását megtagadta, a foglaló megtartásához való jogát is kifejezetten fentaitotta. A szerződés teljesítéséhez való ragaszkodásának pedig ama levelében már kifejezést nem is adhatott, mivel a tömeggondnok ekkor már a szerződéstől tör vény adta jogánál fogva visszalépett. Minthogy ekként a szerződés nem a felek kölcsönös elállása, hanem a tömeggondnok egyoldalú visszalépése következtében szűnt meg, minthogy a csődtörvény 20. §-a a csődtömeget csak a kétoldalú szerződés teljesítése alól menti fel, de ez a jog a csődtömeg kártérítési kötelezettségére és arra, hogy a csődtömeg az adott foglalót is visszakövetelhesse, ki nem terjeszthető; minthogy a tömeggondnok elállása folytán megszűnt szerződés a csőd megszüntetése után hatályát vissza sem nyerte: felperes, a kinek vétkessége miatt a szerződés teljesíthető nem volt, a K. T. 277. §-a szerint az adott foglalót elvesztette.