Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 14. §. 27 kezesből, hogy a kereskedő nejének a czégjegyzékbe be nem vezetett hozománya csőd esetében elsőbbséggel nem bir, az következik, hogy az ilyen készpénzhozomány a csődhitelezők követelésével egy tekintet alá esik, ebből folyóan tehát a Gs. T. 14. §-a szerint a csődnyitással a tömeg irányában lejártnak tekintendő és igy helyesen állapitotta meg az elsőbiróság, hogy csőd esetén a hozomány a házasság fennállása mellett is követelhető. — Az A. közjegyzői okirat tartalma és felperes előadása szerint a 2000 frt hozományt a közadós a házasság mekötése előtt vette kézhez; B. E. és neje tanuk vallomása szerint azonban a közadós a házasság előtt csak 1000 fríot vett vett kézhez, a másik 1000 frtot az esküvő utáni napon. Tekintve, hogy e szerint a tanuk vallomásának a második 1000 forintra vonatkozó része a felperes perbeli állitásaival ellenkezik s a vallomás felperes állítását nem bizonyitja, sőt valószinüségót sem támogatja s igy póteskü megitélésére sem szolgál alapul: az elsőbiróság Ítéletét ezekből az okokból s a felhozott egyéb indokai alapján helybenhagyni kellett. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletének az a része, mely szerint felperes követelésének 1000 frint részét valódinak mondotta ki, helybenhagyatik, egyéb részleteiben mindkét alsóbiróság Ítélete mogváltoztatik és felperes bejelentett 2000 forintnyi hozománykc vetélése egész összegében mondatik ki valódinak. — Mert a nő hozományát állandó törvényes gyakorlatunk értelmében férjének a csődtömege ellen, mint lejárt követelést, érvényesítheti; és mert az A. alatti közjegyzői okirat tartalma szerint a közadós, kinek a közjegyzői okiratot kiállító Sch. F.-el való azonossága nem vitás, elismerte azt, hogy nejének 2000 forint készpénzhozományát kézhez vette s minthogy a hozomány átvételéről szóló ily elismervény az 1886: VII. t.-cz. 21. §. értelmében, ha az, mint jelen esetben, a házasság kötésekor állíttatott ki, harmadik személyekkel szemben is képez bizonyítékot s ennélfogva alperesnek állott kötelességében annak tartalmi valótlanságát bizonyitani, alperes azonbdn ezt nem bizonyította, az A. alatti közjegyzői okiratban foglalt ezzel az elismeréssel felperes törvényszerű bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a követelt hozományt teljes összegében férje kezéhez átadta és mert a tanuk vallomásai is megerősítik az A. alatt foglalt elismeréssel bizonyított azt a tényt, hogy a közadós a kereseti 2000 forint hozományt teljes összegében vette kézhez; és mert az a körülmény, hogy a tanuk vallomása szerint a közadós a hozományt nem teljes összegben vette át az A. alatti okirat kiállításakor, hanem annak 1000 forint részét csak a házasságkötést követő napon kapta meg, nem képez elegendő okot arra, hogy felperes az ekként teljes összegében átadottnak és átvettnek bizonyított hozomány 1000 frt része iránt támasztott kere-