Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

22 Csődtörvény 12. §. veszi kezdetét, kiterjed a közadósnak végrehajtás alá vonható öszszes vagyonára, melyet ez a csődnyitáskor hir és amelyhez a csőd tartama a Jatt jut. Hogy a vagyon leltároztatott-e vagy sem, az a csö-jvagyon meghatározása tekintetében semmi befolyással sem bir; magával a csödnyitás hatályának kezdetével csődvagyonná válik a törvényben meghatározott mindama vagyon, amelyet a közadós akkor bir s azután szerez. Az idézett törvény 12. §-a viszont kimondja, hogy a csődnyitás hatályának kezdete után, a csődtömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra, a közadós tartozása alapján a csődtömeg elleni hatálylyal tulajdon-, zálog-, vagy megtartási jogot szerezni, biztositást zárlatot vagy végrehajtást elrendelni, vagy elrendeltet foganatositani nem lehet és ha foganatosíttatott, az joghatálylyal nem bir. A törvény tiltó rendelkezése e tekintetben világos, valamint világos az is, hogy a csődvagyonra foganatositotí végrehajtásnak vagy zárlatnak hatályt nem biztosit. A törvény szavaiból ugyan látszólag azt is lehetne következtetni, hogy a foganatositott végrehajtást vagy zárlatot csupán a csődtömeggel szemben nyilvánítja hatálytalannak, tehát magával a közadóssal szemben annak hatálya fennmaradna. Ez a következtetés azonban a törvény egyéb intézkedéseiből folyólag helyes alappal nem bir. A csődtörvény 3. §-a szerint ugyanis a közadós a csödnyitás hatályának kezdetével elveszti kezelési és rendelkezési jogát a csődtömeghez tartozó vagyon felett, ezt a jogot a törvény korlátain belül a tömeggondnok gyakorolja. Amennyiben tehát a csődvagyonra végrehajtás foganatosittatik, ez a kezelési és rendelkezési jogot vesztett közadós ellen már nem irányulhat, annak irányulnia kell az ellen, aki a kezelési és rendelkezési jogot gyakorolja, vagyis a tömeggondnok ellen. A tömeggondnok viszont a csőtömeget képviselvén, a tömeggondnok ellen irányuló végrehajtás lényegileg a csődtömeg jogait érinti, amelylyel szemben az a törvénynél fogva hatálytalan lévén, a törvényből tulajdonképen a csődvagyonra nézve foganatositott végrehajtásnak absolut hatálytalansága állapitható meg. A fenforgó esetben a kiküldött a végrehajtást, a végrehajtási jegyzőkönyvből kitetszőleg, a csőd hatályának kezdete után csődvagyonra foganatosítván, ez a végrehajtás az előrebocsátott indokokból hatálytalan, de meg azért is, mert a csődtömeggondnok a végrehajtás ellen kellő időben előterjesztéssel élt. Ezeknél fogva tehát a végrehajtást a végreh. törvény 35. §-a alapján megsemmisíteni kellett. (1895. máj. 28. 188'J.) 40b. A közadós ellen, a csőd tartama alatt a végrehajtást csak akkor lehet elrendelni, hogy miből áll az a vagyon, a melyre a végrehajtást vezetni kivánja és illetve, hogy ez a vagyon nem oly természetű, a mely