Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

212 Csődtörvény 28. §. támadási jogát erre alapította, köteles bebizonyítani. A felperes által keresetéhez mellékelt adásvételi szerződés szerint alperesek a közadósnak a megvett ingatlannak vételárát kifizették; ennek ellenkezőjét vagy azt, hogy a meghatározott vételár a megvett ingatlannak nem képezte megfelelő ellenértékét, a felperes e perben, az alperesek támadásával szemben, állította ugyan, de be nem bizonyította. A perbeli tényállás szerint tehát alperesek a közadóstól megvett háznak ellenértékét a közadósnak a vétel alkalmával kifizették, s igy magának a vételi szerződésnek megkötése által a csődbitelezők meg nem károsittattak. Hogy pedig a közadós a kapott vételárt a csődtömegbe be nem szolgáltatta, nem a vételi szerződés következményét képezvén, hanem a közadósnak alperesekkel kötött szerződéstől önálló és független cselekménye folytán állván elő, a csődtörvény 28. §. 2. pontjának rendelkezéséhez képest magának a szerződésnek megtámadhatósága szempontjából sulylyal nem birhat. (Curia 1896 május 15-én 2202/1895. sz. a.) A tekintetben, hogy a bizonyítási teher a hitelezők megkárosítását illetőleg a tömeggondnokot terheli, a Curia azonosan határozott 1896 máj. 15. 2202/1895., 1889 okt. 17. 3979., 1898 nov. 3. 4039. (közölve sz. a.) és 1900 nov. 7. 2619. — Győri T. 1901 márcz. 26. 363., a Cs. T. 28. §-a 2. p. alapján és még inkább a 29. §. alapján indított perekben felperes tartozik bizonyítani, hogy a közadós a megtámadott jogügyletet a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal létesítette és csak akkor, ha ez a szándék bizonyítva van, tartoznak igazolni a megtámadottak azt, hogy a közadósnak a hitelezők megkárosítására irányuló szándékáról akkor, mikor a jogügylet létrejött tudomással nem birtak. (Curia hhagyta 1902 márcz. 11. 3822/1901. — Ezzel azonos a Curia 1897 nov. 16. 562. v. sz. Azt a keresete alapjául fektetett állítását, hogy a bukott testvére a közadóstól nyert értékért a megfelelő ellenértéket nem adta meg, a megtámadó tömeggondnok tartozik bizonyitani ugyan, de substantiálni azt, hogy milyen ellenértéket adott, a 28, §-a 2. pontja esetében a jogszerző rokon tartozik. (Curia 1898 április 26-án 5103/1897. és 5161/1897. sz. a.) Habár a csődtörvény 28. §-ának 2. pontja esetében a másik szerződő fél tartozik bizonyitani, hogy a közadósnak a hitelezők megkárosítására irányuló szándékáról tudomással nem birt: ennek a bizonyításnak szüksége mégis csak akkor áll elő, ha a hitelezők megkárosítása a támadó fél részéről már is bebizonyíttatott; az előfeltétel, vagyis