Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

14 Csődtörvény 9. §. kézbesittetett és eszerint azt a 30 napot, amely alatt a számadás előterjesztendő volt, a csődtömeggel szemben 1900 október 11-től kell számítani, ennélfogva a tömeggondnok által 1900 november 8-án beadott számadást kellő időben beadottnak kellett tekinteni. A számadás beadására pedig tömeggondnokot jogosultnak kellett tekinteni, mert a számadási kötelezettség elmulasztásából a csődtömeget terhelő fizetési kötelezettség származnék és ebből következik, hogy noha a számadástétel elsősorban a vagyonbukottnak személyes természetű kötelezettsége, mindazonáltal a csődtömeg érdekében a tömeggondnoknak is joga van a számadást előterjeszteni. Ennélfogva a tömeggondnok által kellő időben beadott számadást el kellett fogadni. Az 1881: LIX. t-cz. 82. §-a értelmében a számadás előterjesztése esetében határidőt kell kitűzni a kifogásoló kereset beadására. Azonban e törvényes intézkedés ilyetén alkalmazását a jelen esetben a felhívott csődbejutása kizárja. Ugyanis, ha a felhívó a tömeggondnok által .beadott számadást nem tartja helyesnek ós annak helyesbítését és a saját felszámítása szerinti követelés megítélését vagy megállapítását kívánja, e követelést csak a csődbíróságnál érvényesítheti, mert az oly per, melynek tárgya a csődtömeghez tartozó vagyon, a Gs. T. 8. §-a értelmében a közadós ellen nem indítható, hanem a Gs. T. 59. és 126. §-a értelmében, mint a csődvagyon ellen irányuló csődhitelezői követelés bejelentés utján érvényesítendő. A Gs. T. ez intézkedései a számadási perekre is kiterjednek, mert a számadási per czélja a követelés megítélése vagy megállapítása, már pedig a követelés megítélése vagy megállapítása bármily alakban kéressék is, amenynyiben a törvény kivételt nem tesz, a Gs. T. által szabályozott eljárásra tartozik. Ebből következik, hogy a csődtömeggondnok által beadott számadás tekiníeíében az eljáró kir. törvényszéknek, mint a felhívási per bíróságának hatásköre csak annyira terjed, hogy a beadott számadást csak elfogadja és a felhivónak kézbesítse, de nem tűzhet ki határidőt arra, hogy a felhívó esetleges kifogásait kereset utján érvényesítse. Azonban, minthogy az 1881: L1X. t.-cz. idézett intézkedéseiből következik, hogy a beadott számadás helyességének kérdését függőben hagyni nem lehet, s minthogy a felhívó netaláni kifogásait a csődtömeg ellen a törvényes joglépések utján érvényesítheti, ennélfogva arra kellett határidő!; kitűzni, hogy a felhívó a számadás elleni netáni kifogásait a törvényes következmények terhe alatt a törvényes joglépések utján érvényesítse. Bpesti T.: Hhagyja. (901 jan. 3. 3910/900. v.) 9. §. 23. A csődtörvény 9. § és 48. §. 1. pontja értelmében csak a perben felmerült költség tekinthető az 50. §. szerint kielégítendő tömeg-