Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27—28. §. 187 A peregyezségben vállalt készfizetői kezesség is megtámadható a esödt. 28. §. alapján, ha visszteher nélkülinek jelentkezik. (M. kir. Curia 60/909. — 1909 április 21.) A kezességvállalás — melynél a visszteher a főadósnak a kezessel szemben fennálló megtérítési kötelezettségében rejlik — visszteher nélküli ügyletnek nem tekinthető és a csődtörvény 28. §-ának 1. pontja alapján rendszerint meg nem támadható. De mint visszteher nélküli ügylet megtámadható a kezességvállalás, ha a főadós a későbbi közadós által érette történt kezességvállalás idejében már fizetésképtelen volt és igy a követelésnek ellene való sikeres érvényesítése ki volt zárva. (Curia 1908 október 20. 416/1908. v. sz. a. IV. p. t.) V. ö.: C. 210/903. C. 1216/905. C. 1129—1131/905., 210/903., 361/94. A már előbb hitelezett áruk vételára fejében utóbb elvállalt kezesség oly vissztehernélküli jogügylet, mely a csődtörvény 28. §-ának 1. pontja alapján sikeresen megtámadható. A m. kir. Curia: Felperes az A) alatti okiratban foglalt biztosítéki jogügyleteket és az annak alapján szerzett ielzálogi bekebelezéseket a csődhitelezőkkel szemben a csődtörvény 28. §-a 1. és 2. pontja és 29. §-a alapján kívánja hatálytalanítani. A megtámadott jogügylet és ennek folvományaként megtámadott jelzálogi bekebelezések a csődtörvény 28. §-a 2. pontja és 29. §-a alapján nem voltak ugyan hatálytalaníthatok, mert egyrészt peres felek között nem lévén vitás, hogy közadós és elsőrendű alperes unokatestvérek, a 28. §. 2. pontjában említett rokonsági viszony a jelen esetben fenn nem forog, és mert másrészt felneres semmiféle oly adatot vagy bizonyítékot nem hozott fel, amelyekből megállapítható volna, hogy a megtámadott jogcselekvényekről alperes tudta, hogy azok a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történtek, mindazonáltal a másodbiróság ítéletének részbeni megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete a csődtörvény 28. §-a 1. pontja alapján egész terjedelemben volt helybenhagyandó azért, mert a valódiságára nézve nem kifogásolt A) alatti okirat tartalmából kétségtelen, hogy a közadós elsőrendű alperes irányában oly összegekre nézve vállalt fizetési kötelezettséget és adott jelzálogi biztosítékot, amelyeket elsőrendű alperes a közadós férj°ért az A) alatti jogügylet megkötése idejében már elvállalt kezességből kifolyólag fizetni fog. alperes tehát a közadós által vállalt fizetési kötelezettségére és adott jelzálogi biztosítékára a közadósnak tényleges ellenértéket nem szolgáltatott és pedig annál kevésbbé, mert a fennforgó esetben, midőn közadósnak férje szintén csődben van,