Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 183 A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdésében foglalt hat havi határidőbe a esődnyitás napja be nem számitható. A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés szerint csak azok a jogcselekmények támadhatók meg sikeresen azon az alapon, hogy a másik félnek a fizetések megszüntetéséről tudomása volt, amelyek a csődnyitást megelőző hat hónapon belül történtek. A csődtörvény ezen rendelkezéseinek szószerinti értelme nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy ennek a záros határidőnek kiszámításánál a csődnyitás napja épp ugy nem számitható be, amint azt nem veszi számításba, az állandó birói gyakorlat. (Guria 5646/898., 6695/899., G. 138/900. és 8526/902. számú határozatai) a csődtörvény 37. §-ában a megtámadási jog elévülésére megállapított határidő kiszámításánál. Eszerint helyesen jártak el az alsóbiróságok, amikor a csődtörvény 27. §. utolsó bekezdésében megállapított határidőbe a csődnyitás napját bele nem számítva, megállapították, hogy az 1907 január 8-án foganatosított végrehajtás még beleesik a kérdéses hat havi határidőbe, miért is a másodbiróság ítéletét az itt felhozott és a benne foglalt egyéb indokaiból — elhagyva abból a K. T. 329. §-ára alapított indokokat — helybenhagyni kellett. (Guria 1909 január 19. 820/908. v. sz. a. IV. p. t.) A esődtörvény 27. §-a bekezdésében emiitett 6 havi határidő a esődhirdetmény kifüggesztése napjától számítandó. A kir. törvényszék: A csődtörvény 1. §-a értelmében a csődnyitás joghatálya azzal a nappal veszi kezdetét, melyen a csődnyitást elrendelő határozat a csődbíróságnál kifüggesztetett. A csődeljárás a vagyonbukott renelkezési jogának elvesztése és jogcselekményeinek joghatálya a csődnyitást rendelő határozat kifüggesztéséhez van kötve. Ugyanez áll a közadós jogcselekményeinek megtámadhatóságára nézve. Habár tehát a csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdése a csődnyitást és nem a csődnyitás hatályának kezdetét 6 hónappal megelőzőleg történt jogcselekvények me^támadhatatlanságáról intézkedik, kétségtelen, hogy e határidőt a csődnyitás hatályának kezdetétől, vagyis a csődnyitás-határozat kifüggesztése napjától kell számítani. Következik ez a csődtörvény 13. §-ából is, mely szerint a csődnyitás hatályának kezdete előtt szerzett zálogjog a csődnyitás után is végrehajtás utján érvényesíthető. Minthogy pedig a csődnyitási végzés 1902. évi június 8-án függesztetett ki, és igy a csődnyitás joghatálya is ezzel a nappal vette kezdetét, ennélfogva alperesnek a közadós ellen a csődnyitás hatályának kezdete előtt 1901 deczember 7-én, tehát 6 hónanpal megelőzőleg foganatosított végrehajtás utján szerzett zálogjoga a csődtörvény 27-ik §-ának utolsó bekezdése értelmében többé meg