Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 179 törvény 27. §-a 3. pontja alapján sikeresen megtámadható, tekintet nélkül arra, hogy a végrehajtás a válságos idő előtt rendeltetett el. A m. kir. Curia: A megtámadott végrehajtási jogcselekmény 1890. évi márczius 29-én foganatosíttatván, a közadós ellen pedig a csődnyitási kérvény 1896. évi márczius 30-án adatván be, ez a jogcselekmény a csődtörvény 27. §-a 3. pontja alapján hatálytalan, mert az alperesnek a foganatositott kielégítési végrehajtás utján szerzett biztosításhoz ekkor még joga nem volt, mivel a m. kir. Curia 56. számú polgári döntvénye értelmében a csődtörvény 27. §-a 3. pontjában meghatározott 15 napi válságos határidő alatt szerzett biztosítás csak ugy és akkor nem eshetik ezen törvénypont rendelkezése alá, ha a hitelezőnek a biztosításhoz való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen, avagy anyagi törvény rendelkezésén alapul; ilyennek pedig a végrehajtási törvény alaki jogot tárgyazó szabályai szerint elrendelt kielégítési végrehajtás utján nyert biztosítás nem tekinthető és e tekintetben nem tesz különbséget az, hogy a megtámadott végrehajtás még a 15 napi válságos idő előtt rendeltetett el, mert alperes csakis a végrehajtás foganatosításával nyervén követelésére nézve biztosítást, a megtámadhatóság szempontjából csakis a foganatosítás időpontja lehet döntő, stb. (1900 deczember 11-én 3260/1900. polg. sz. a.) A kielégítési végrehajtás folytán nyert zálogjogi biztosításhoz alperesnek nem lévén joga, ez a biztositás a 27. §. 3. pontja alapján hatálytalanítandó. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete az indokolásnak akként való helyesbítésével, hogy alperes legkésőbb a kielégítési végrehajtási zálogjog bekeblezésekor a közadós fizetéseinek megszüntetéséről tudomással birt, a benne felhozott és felhívott egyéb indokokból annál inkább helybenhagyatik, mert alperes a megtámadott zálogjogot az A) •/. alatt csatolt telekkönyvi kivonat szerint 1900. évi április hó 14-ik napján, tehát a csődnek a közaclós ellen 1900. évi április hó 19-én történt elrendelése előtt 5 nappal szerezvén, ez a jelzálogi biztositás a Cs. T. 27. §-a 3. pontjában emiitett válságos idő tartamába esik. Az idézett törvénypont értelmében pedig megtámadhatók a közadósnak a csődnyitási kérvény beadását megelőző 15 napon belül keletkezett azok a jogcselekményei, melyek által valamelyik hitelezőjének olyan biztosítást ad, melyhez annak általában vagy akkor még joga nem volt, hacsak a hitelező oly tényeket nem igazol, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki a jogcselekmény idejekor az adósnak a hitelezőket károsító szándékról tudomása nem volt. A m. kir. Curia az 56. számú polgári döntvényében pedig kimondotta, hogy a 15 12*