Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 169 ták, 1904 március 16-án adta be, alperes pedig a keresettel megtámadott kielégitési végrehajtást, amelyet végrehajthatósági záradékot tartalmazó közjegyzői okirat alapján eszközölt ki, 1904. évi márczius 9-én, tehát a csődnyitási kérvény beadását megelőző 15 napon belül foganatositotta a közadós ellen. Minthogy e szerint alperes a végrehajtás foganatosítása által a Cst. 27. §-a 3. pontjában meghatározott válságos idő előtt keletkezett szerződésen, vagy anyagi törvény rendelkezésén alapuló igénye nem volt, mert a végrehajtási záradékot tartalmazó közjegyzői okirat csak alakilag adott neki jogot a közadós elleni kielégitési végrehajtáshoz; s minthogy alperes nem igazolt oly tényeket, melyekből jogszerűen következtetni lehetne, hogy a közadósnak a hitelezőket kárositó szándékáról tudomása nem volt: a tábla, annak tekintetbe vételével, hogy a közadós által bérelt szinháznak végrehajtás alá vonható jövedelme is olyan vagyont képez, melyre a csődnyitás hatálya kiterjed, az alperes javára foganatositott kielégitési végrehajtást, illetőleg az az által szerzett zálogjogi biztosítást, a lefoglalt tiszteletdijra vonatkozó része kivételével, az idézett törvényhely alapján a csődhitelezőkkel izemben hatálytalannak Ítélte. Nem lehetett azonban a keresetnek e helyütt sem helyet adni a végrehajtási jegyzőkönyv első tétele alatt összeirt évi 6000 K tiszteletdijra nézve, mely a közadósnak, mint titkárának fizetésként jár: mert ez oly keresmény, melyet a közadós a csőd tartama alatt saját tevékenysége által szerez, melyből tehát a Cst. 5. §-a szerint nem vonható be a csődtömegbe az az összeg, mely a közadós vagy azon személyek tartására szükséges, akik irányában a közadós törvénynél vagy törvényes gyakorlatánál fogva tartásra köteles; már pedig felperes végirati előadásából kitűnik, hogy a csődbíróság e tiszteletdijat a közadós családja tartására forditandónak mondotta ki, abból tehát semmit sem vont be a tömegbe, amiből önként következik, hogy e tiszteletdíjnak lefoglalása a csődhitelezők jogait sem érinti. C: A másodbiróság Ítéletét felhozott indokainál fogva helybenhagyja. (1907 decz. 27. 1325. V. sz.) Azonos 2137/903. V. ö. 1175/902. A felülfoglalás a szerzett zálogjog hatályára nézve az alapfoglalástól önálló jogcselekményt képezvén, ez az alapfoglalás tekintetéiben támasztott megtámadási kereset eldöntésével a csődhitelezőkkel szemben hatályra nézve megbiráltnak és az alapfoglalás hatálytalanításával, a felülfoglalás által szerzett zálogjog is hatályon kivül helyezettnek, ez esetben már a felek különbözőségénél fogva is nem tekinthető, ennélfogva a felülfoglalás által szerzett zálogjog hatálytalanítása iránt