Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 153 adósa anyagi csődjének beálltával már csak aránylagos kielégítést igényelhet, így nem támadható meg a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján a közadósnak az az ügylete, melylyel a csődhitelezőkkel való kiegyeztetés munkájának elvégzésére alperest megbizta és amelyre annak előleget adott. (Curia 1910 április 26. 206/910. v. sz. a. IV. p. t.) Tömeges végrehajtás elrendelése és egy lejárt követelésre adott bekebelezési engedély kereskedővel szemben fizetéseinek megszüntetését megállapítván, az ez után végrehajtást rendelő végzés alapján nyert zálogjog sikeresen megtámadható. (M. kir. Curia 496/909. — 1909. decz. 23.) Valamely a közadósnak tényleg adott kölcsön keletkezésével egyidejűleg a hitelezőnek adott zálogbiztositás, még ha az a válságos időre esik is, csődjogilag sikeresen meg nem támadható, ép ugy nem lehet ok a hatálytalanításra az, hogy a zálogba adott követelések a biztosított tartozás összegét felülhaladják. A kir. ítélőtábla: A pernek nem vitás adatai szerint a t*. czég, melynek vagyona felett 1896. évi február 29-én csőd nyittatott, mintegy két hónappal előbb az alperestől, a ki a czég egyik tagjával a Cs. T. 28. §. 2. pontjában emiitett sógorsági viszonyban áll, 4000 frt készpénz kölcsönt kapott és ezen tartozásának biztosítására az alatti okiratban foglalt könyvkivonati követeléseket alperesnek zálogba adta. E tényállás mellett a Cs. T. 27. §. 3. pontjára alapitott keresetnek helyt adni nem lehetett, még akkor sem, ha a közadós czég már a zálogszerződés megkötésekor fizetéseit megszüntette volt. Mert a megtámadás sikerének feltétele a csődhitelezők károsodása. Már pedig valamely kölcsön feltétele s annak a hitelező javára zálogi biztosítása egymagában nem vonja maga után az adós többi hitelezőinek megkárosítását. Mert ha a kölcsönösszeg tényleg az adós birtokába jut, a minek megtörténtét a tömeggondnok nyiltan elismeri, azzal az adós vagyona épen annyival szaporodik, a mennyivel tartozása növekszik, vagyonállapota tehát nem változik, s igy a kölcsön keletkezésével egyidejűleg a hitelező által kikötött és ennek folytán az adós által adott biztosítás, még ha ez a válságos időre esik is, a kölcsönadóra nézve jogtalan előnyt nem képez, a többi hitelezőkre nézve pedig károsodást nem foglal magában. Az a körülmény pedig, mely az elsőbiróságot ellentétes határozatának hozatalára indította, t. i. hogy az A) alatt okiratban felhozott követelések névértéke a kölcsöntőkét meghaladja, közömbös.