Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 133 jon, de ez a körülmény a vételügylet, illetve az igazgatóság erre vonatkozó jogcselekményének hatálytalanítását nem eredményezheti. (Guria 1897 május 7-én 10/1897. sz. a.) A. csődnyitás előtt bekövetkezett engedményezések folytán a vagyonbukott az átengedett követelések érvényesítéséhez való jogát elvesztette s azt csődtömege sem gyakorolhatja, az a kérdés pedig, hogy az engedmények tekintetében a magánjogi, esetleg csődjogi megtámadás feltételei fenforognak-e, az engedményesek perbenállása nélkül el nem bírálható. (Curia 1909 április 22. 708/909. v. sz. a. IV. p. t.) Valamely követelésnek abból a czélból történt engedményezése, hogy így a közadós valamely tartozása kielégítést nyerjen, a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján megtámadható. (M. kir. Curia 674/908. — 1909 február 5.) A közadós megbízásából személyes engedmény alapján teljesített fizetés megtagadása esetében az engedményessel szemben is színlegesnek nyilvánítandó ugyan az engedmény, azonban ő a fizetett összeg visszatérítésére csakis kártérítési alapon volna kötelezhető. (Curia 1100/901.) Könyvkövetelés olyképpeni engedményezése, hogy az az engedményező által behajtható és más követelés átengedésével helyettesíthető, nem tekinthető zálogszerződésnek és így csődben visszakövetelés alapjául szolgálhat. Az állandó birói gyakorlat szerint ahhoz, hogy a csődtömeg irányában érvényesített követeléssel szemben a tömeggondnok a megtámadási jogot kifogás alakjában érvényesíthesse, a csődbíróság vagy a csődválasztmány felhatalmazása nem szükséges. (M. kir. Curia 237/909. — 1900 június 1.) A felebbezési bíróság megállapította ős a tényállás nincs megtámadja, hogy a közadős F. L. a csődöt megelőzőleg követeléseinek egy részét leszámitoltatta akkép, hogy ezeket a követeléseket, köztük a Sch. és P. czég ellen fennálló 451 K 45 f. és 50 K követeléseit is, alp-re engedményezte és alp. ezeknek ellenértékét ugy szolgáltatta ki, hogy az engedményezéskor nyomban kifizette a közadós kezéhez a követelésnek 70%-át készpénzben, az ezt meghaladó összegről és a követelések behajtásáról pedig elszámolni és a közadős javára netán mutatkozó öszszeget ennek s illetve engedménye következtében a S. és T. czégnek kiadni tartozott. A közadósnak fentebb jelzett jogcselekvénye nem von-