Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

126 Csődtörvény 27. §. lyettesiti, ugy a végrehajtásilag nyert kielégítés vagy biztositásnál, a végrehajtást szenvedett közadósnak jogcselekménye a végrehajtási eljárás által helyettesitettnek tekintendő. A Cs. T. 27. §-nak 2. pontja a megtámadáshoz feltétlenül köti ki, hogy annak, a ki biztosítást vagy kielégítést nyer, annak elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt. A Gs. T. 41. §-a, mely elrendeli, hogy ha a kereskedő vagy kereskedelmi társaság fizetéseit megszünteti, azt a csőd megnyitása végett az illető törvényszéknek Írásban haladéktalanul bejelenteni tartozik és melyre a Gs. T.-nek 26. §-a hivatkozik, nem jelöli meg ama körülményeket, melyekből a közadós fizetésének megszüntetése következtethető lenne. Minden megtámadási perben elbírálás tárgyát elsősorban képezi tehát az, hogy a közadós fizetéseit mikor szüntette meg? Nem lehetett ugyan elfogadni alperesnek, kit e részben, alperesnek tagadása ellenében, a bizonyítás terhel, amaz érvelését, hogy a megtámadott foglalásról felvett B. alatti jegyzőkönyv, a D. alatti csődleltár és az E. alatti tartozási állapot bevallása és az F. alatti felszámolási jegyzőkönyv egybevetéséből és ez egybevetésből vont következtetés folytán, közadós már a foglalás eszközlése előtt, vagyonbukott, fizetésképtelen volt és alperes tőle már akkor fizetést követelhetett. Mert a Gs. T.-nek többször idézett 27. §. 2. pontja azt, hogy egyes hitelező a közadóstól többé kielégítést vagy biztosítást el ne fogadhasson, ahhoz köti, hogy közadós fizetésképtelenségének valamely tény (fizetés megszüntetése) által kifejezést is adott légyen; minthogy azonban a csőd megnyitása által megállapittatott, hogy vagyonbukott T. Józsefnek vagyona tartozásainak kielégítésére nem elegendő; minthogy továbbá közadós ellen közjegyzői okirat alapján a kielégítési végrehajtás elrendeltetvén, a foganatosításkor nem fizetett és igy akkor már közbejött közadósnak oly ténye, melyből alperes közadós fizetéseinek megszüntetését okszerűen következtethette; minthogy végre alperes viszonválaszában határozottan beismerte, hogy a közadós az ellene az alperes javára elrendelt kielégítési végrehajtás folytán nem fizetvén, sőt áruinak lefoglalását, üzletének bezáratását tűrvén, a váltóbeli biztosítás foganatosításakor a közadós fizetési megszüntetéséről már tudomása volt, ama feltételeiknek fenforgását, melyekhez a Gs. T. biztosítás megtámadhatását köti, bizonyítottnak venni és ennélfogva mindkét alsóbirósági ítéletnek megváltoztatása mellett felperes keresetének, a mennyiben az a foglalás és felülfoglalás hatálytalannak nyilvánítását czélozta, helyt kellett adni. (1884 október 30-án 543/1884 Azonos 1886 június 332/1886. sz. a. Állandó gyakorlat.) A megtámadhatóság szempontjából nem lehet különbséget tenni ingó és ingatlanokra vezetett végrehajtás között.