Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

122 Csődtörvény 27. §. felfogadott és ezeket az illető pénzintézetben a lejáratkor beváltotta; hogy tehát ők ama váltói elfogadásnak materiális indokát vizsgálni nem tartoztak és igy a felebbezési biróság megsértette a V. T. 23. §-ának azt a rendelkezését, a mely szerint az mtézvenyezett az elfogadás alapján az elfogadott összegnek a lejáratkor kifizetéséért váltójogilag felelős; ezzel kapcsolatban alperesek panaszként felhozzák azt is, hogy dr. Schmidt Károlynak a váltok elfogadásában nyilvánuló cselekménye megtámadva nincs, de sikerrel meg sem támadható. Ez a panasz alaptalan azért, mert alpereseknek a dr. Schmidt Károly ellen keletkezett váltói joga, illetve dr. Schmidt Károlynak az alperesekkel szemben váltói kötelezettsége a jelen pernek nem tárgya és igy a jelen perben a V. T. 23. §-ának rendelkezése alkalmazást nem is nyerhet; és mert a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint dr. Schmidt Károly a közadósnak erre irányult megbízásából és az arra szükséges fedezetet a közadós vagyonából átvéve járt el akként, hogy alpereseknek egyezségileg és elengedéssel megállapított követeléséről váltókat fogadott el és utóbb fizetett ki és ama tényállás szerint tények vannak megállapítva, melyekből jogilag következik az, hogy már akkor a közadós fizetéseit megszüntette; továbbá ama tényállás szerint alperesek mindezekről a körülményekről már akkor is tudomással birtak, a mikor a közadós irányában a kiegyezést létesítették és ennek eredményéül az i! J váltókat dr. Schmidt Károly elfogadói aláírásával ellátva átvették; e tényállásból pedig jogszerűen következik az, hogy dr. Schmidt Károly a közadós megbízásából és pénzéből teljesítette az alperesek követelése kielégítése czéljából a fizetést, hogy tehát dr. Schmidt Károlynak ezzel kapcsolatos cselekményei és igy a fizetés is jogilag a közadósnak a ténye és hogy a csődhitelezők megkárosítására csak az a fizetés szolgálván, az a fizetés a Gs. T. 27. §-ának 2. pontja alapján a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan és alperesek ama fizetéssel nyert értéket a Cs. T. 33. §-a rendelkezéséhez képest a csődtömegnek visszatéríteni tartoznak (1900 május 2-án G. 138/1900. sz. a.) 1 zálogul kapott takarékbetéti könyvecskére a fizetés megszüntetése után felvett fizetés a csődtörvény 27. §-a alapján a zálogtartó ellen is sikeresen megtámadható. (Curia 1903 márczius 17-én 5192— 1902. sz a.) A megtámadási perben nem döntő az, hogy annak a félnek, aki a közadóstól kielégítést nyert, maga a közadós volt-e adósa. Az alperes azt panaszolja, hogy jogszabály megsértésével állapíttatott meg a felperesnek a jelen per indítására való jogosultsága, mert megtámadás