Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény i. §. azonban továbbra is teljes rendelkezési joggal bír; a minek következése, hogy a személyéhez kötött jogokon ejtett jogsérelem orvoslására a törvényben megengedett eszközöket a csődnyitás után is önállóan veheti igénybe, ha mindjárt az ily jogsérelem saját csődtömege részéről okoztatott is. Tekintve tehát, hogy vagyonbukott nyilatkozatnak czimzett beadványában a hitbizományi gondnok előterjesztéséhez azon az aapon csatlakozott, hogy a pótleltározás őt személyéhez kötött jogában sérti, e tekintetben önálló felléphetése kétségtelen és minthogy az nem a tömeggondnok, hanem a pótleltározásnál eljárt birói kiküldött szabálytalan eljárása ellen irányul, vagyonbukott érintett beadványa nem a tömeggondnok eljárása elleni panasznak, hanem tartalmánál fogva a birói kiküldött eljárása ellen irányuló előterjesztésnek volt veendő s az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint volt elbirálandó. Azt pedig mint előterjesztést el kellett fogadni, tekintet nélkül a beadás időpontjára, mert a csődtörvény nem tartalmazván rendelkezést arra nézve, hogy a csődbíróság, illetve az ez által megkeresett járásbíróság kiküldöttjének eljárása ellen az előterjesztés hány nap alatt adandó be, a dolog természet szerint az előterjesztés mindaddig elfogadandó, amig a csődeljárás be nem fejeztetett és amíg a sérelmes eljárás orvosolható, s mert ezúttal ily akadály fenn nem forog. Annak kiemelésével, hogy a tömeggondnoknak a közadós fellépési jogosultsága és az előterjesztés elkésetten történt benyújtása miatt emelt kifogása az itt felhozott okokból hagyatott figyelmen kívül és az elsőbiróságnak az az intézkedése, mely szerint vagyonbukott nyilatkozatát a tömeggondnok eljárása ellen irányuló panasznak minősítette, ugyancsak a fentebbi indokokból azt az általánosságban meg nem álló kijelentést, hogy a csődtörvény a vagyonbukottnak magának visszakövetelési jogot nem ad s így ő visszakövetelési pert nem indíthat, egyébként helyesnek elfogadott vonatkozó indokai alapján és főleg azért hagyta helyben, mórt a Gs. T. 1. §-ában foglalt jogszabály szerint a csődnyitás joghatálya a közadósnak csak végrehajtás alá vonható vagyonára terjeszkedvén ki, a kiküldött szabálytalanul járt el, midőn a közadósnak végrehajtás alá nem vonható személyes jogát a csődtömeghez leltározta, ez eljárása ellen tehát a közadós által beadott előterjesztés alapos. (1910 április hó 12-én, 1184/V. sz.) 5. A csődtörvény 3. és 8. §-ainak rendelkezései nem érintik a közadósnak perbenállási képességét az ő személyes perbeidézésével indított azon perekben, amelyeknek tárgyát nem képezik a csődtömeghez tartozó javak vagy jogok, önként értetődvén, hogy az ily perekben hozott marasztaló határozat a csődhitelezőkkel szemben a csődtömeghez tartozó