Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

106 Csődtörvény 27. §. melyet ily eljárásban a kiküldött végrehajtó a végrehajtást szenvedett fizetéseinek megszüntetéséről szerez, ngy tekintendő, mint ha maga a végrehajtató által szereztetett volna. (Cnria 1889 deczember 5-én 5372/1889. sz. a.) A midőn a csődtömeggondnok a megtámadási periben fel sem hozta azt, hogy a megtámadott fizetéskor az alperesnek nem volt a. közadóssal szemben valódi és már a fizetés idejében lejárt követelése és hogy a megtámadott jogcselekmény idejében a közadós ellen a csődnyitási kérvény már be volt adva, akkor a megtámadott jogcselekmény hatálytalanítására a csődtörvény 27. §. 2. pontjának rendelkezése irányadó: következéskép a felperest terhelte a bizonyitás kötelezettsége az iránt, hogy alperesnek a megtámadott biztosítás és kielégítés elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudomása csakugyan volt. (Curia 1906 febr. 21. I. C. -307/905. sz.) A pénzfelvételre megbízottnak tudomása, a fizetési jogcselekmény megtámadhatósága szempontjából a fizetést felvevő hitelező tudomását is jelenti. (M. kir. Curia 144/909.) Hasonló 9895/904. A fizetést felvevő kereskedelmi utazónak a fizetés megszüntetéséről való tudomása a csődmegtámadás szempontjából azonos a főnöke tudomásával 8 ez alapon a fizetés jogcselekménye a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján sikeresen megtámadható. Az alperes nevében eljáró utazó tudomása alperes tudomásával egy hatályú. Ennélfogva felperes a csődtörvény 27. §. 2. pontja értelmében joggal támadhatja meg az alperes követelésének kielégítését azon az alapon, hogy P. S. a követelés kielégítése alkalmával fizetéseit megszüntette volt és alperes erről tudott. Ebből következik, hogy nem döntő sem az a körülmény, hogy M. M. vagy alperes tudott-e a fent emiitett 1901 deczember 6-án beadott csődkérvényről és a csődtárgyalás megszűntéről, sem pedig maga az a körülmény, hogy a csőd később egy 1902 márczius 17-én beadott ujabb csődkérvény folytán nyittatott meg, mert a megtámadás alapjául a üzetésmegszüntetés ténye és alperesnek erről való tudomása elégséges és igy a megtámadhatóság független a hitelezőknek a csődkérvényről való tudomásától, és mert a csőd a beszerzett iratokból kitünőleg 1902 május 14-én nyittatott meg és a felek közt nem vitás, hogy alperes követelésének kielégítésétől számítva a csődnyitásig a csődtörvény 27. §. utolsó bekezdésében szabályozott hat hónapi határidő nem telt le. Ennélfogva a P. S. által teljesített fizetést a csőihitelezőkkel szemben hatály-