Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

102 Csődtörvény 27. §. tette, miből folyik, hogy szerzett zálogjoga a Cs. T. 27. §. 2. pontja alapján a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan, ugyanazért a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával, az elsöbiróság ítéletét helybenhagyni s a pervesztes alperest a polg. törvk. rts. 251. §-a alapján a perköltséggel egy tekintet alá eső felebbezési költség fizetésére is kötelezni kellett. (Curia 1898 november 10-én 5646/1898. sz. a.) A közadós ellen a kir. kincstár részéről közigazgatási uton 1898 ápril 16-án 33U frt illeték erejéig foganatosított zálogolás nem olyan, a mely egymagában véve a fizetés megszüntetésének tényét jelentené. (Curia 1902 november 14-én 6498/1902. sz. a.) C.: Azon kereskedő, aki hitelezőit maga értesiti, hogy pénzzavarban van és tőlük fizetési haladékot kér, fizetéseit megszüntetettnek tekintendő. Az ily értelemben a hitelezőkhöz intézett körözvényből okszerűen következtethető az is, hogy a fizetés-megszüntetés nemcsak azon a napon állott be, amelyről a sokszorozott körözvény keltezve van, hanem az már korábban következett be. (1889 jan. 18. 8663/88.) C.: Fizetéseit megszüntetettnek tekintendő azon kereskedő, ki fizetési zavarát felfedve, egyezségi ajánlatot tesz és eközben maga ellen végrehajtást enged vezetni. Végrehajtásnál a közadős cselekményét a birói kényszer helyettesíti. (1888 nov. 9. 7083.) 4 csődjog szempontjából a fizetések megszüntetése és a fizetésképtelenség nem azonos fogalom, és a jogcselekmények megtámadása szempontjából a fizetésképtelenség mi jogi jelentőséggel sem bir, hanem ^a fizetések megszüntetése birhat jogi jelentőséggel. (Curia 1906 jan. 16. í G. 385/905. sz.) Hasonló Temesvári T. G. 10/906. C. 397/902. Az anyagi jogszabály megsértését az alperes abban találja, hogy a felebbezési biróság a közadós által teljesített fizetésre vonatkozóan tévesen alkalmazta a Cst. 27. §. 2. pontjában foglalt rendelkezést, holott a megállapított tényállás szerint a teljesítés elfogadásakor a F. S. csődnyitási kérelme, amelynek folytán a csőd a közadós ellen elrendeltetett, még beadva nem volt, már pedig — alperes szerint — a megtámadhatóság joghatálya csak azon csődkérvény beadásának tulajdonitható, amelynek alapján a csőd el is rendeltetett. Ez a panasz alaptalan. Ugyanis a nem kereskedő közadósnál a közadós jogcselekményeinek a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján való megtámadásánál csupán a